• 2015. május 18. 08:25
  • Forrás: Petőfi Népe

Népbetegség a stroke

Magyarországon a betegek kétszer-háromszor hosszabb ideig várnak az orvos, mentők felhívásával, mint Nyugat-Európában, pedig a hezitálás nagyon kockázatos szélütés esetén is.
Népbetegség a stroke

 

Hazánkban 40–50 ezer ember szenved el évente szélütést, emiatt tízpercenként kerül egy beteg kórházba. Ami még ennél is sokkolóbb, hogy stroke következtében Magyarországon minden fél órában meghal valaki. Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni a „Szívvel a strke ellen - Stroke megelőzés éve 2015” kampány, amelyet a Magyar Stroke Társaság (MST) és a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) szervez. Mégpedig azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet a szélütés és pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, a gyors cselekvés fontosságára.

Magyarországon a stroke népbetegség – jelentette ki dr. Bereczki Dániel, az MST elnöke egy pénteki sajtótájékoztatón Kecskeméten. Hozzátette: a szélütés miatti halandóság hazánkban az elmúlt 30 évben közel a felére csökkent, de sok még a teendő. Az egyedüli kezelési lehetőség a vérrögoldás, ebből tíz éve még csak 100-at, tavaly már több mint 1700-at végeztek, idén a 2 ezret meghaladó beavatkozás a cél. Dr. Becker Dávid, az MKT főtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden ötödik stroke mögött a pitvarfibrilláció áll (a szívben egy vérrög keletkezik, és ez kerül bele a véráramba, majd az agyba), amely még súlyosabb problémákhoz vezethet. Ezért érdemes nyomban felkeresni az orvost, ha valaki úgy érzi, „össze-vissza” ver a szíve, nem szabályos a pulzusa, mert fennállhat a szívritmuszavar veszélye.

Dr. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy hamarosan lezárul a következő uniós ciklus fejlesztési forrásainak tervezése, és az egészségügy területén kiemelt szerepet és nagyságrendet kap - 15 milliárd forintot - a népegészségügyi tevékenység, például a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére indított program. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy mindez nem sokat ér, ha a magyar betegek egészségtudatos magatartása nem javul: hazánkban az úgynevezett hezitációs idő (amíg baj esetén orvoshoz nem fordulunk) két-háromszorosa a nyugat-európai országokban mértnél.

Pénteken egyébként a kecskeméti Városháza előtt egész nap szűrőkamion parkolt, itt az önkormányzat és a kormányhivatal dolgozóinak volt lehetőségük ingyenes vizsgálatok elvégeztetésére. Minden szűrésen résztvevő információs és prevenciós csomagot is kapott.
 

Amit a stroke-ról tudni kell

Kialakulása: vérrög vagy az érfalon képződő felrakódás bereped vagy leválik, és elzárja az agyi artériát, blokkolva a vérkeringést. Tünetek: hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen). Hirtelen kialakuló beszédértési-vagy hang képzési zavar, szóformálási nehézség, látászavar, kettőslátás, látótér-kiesés, látásvesztés.
 

Minden perc számít

A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak. Éppen ezért már a stroke gyanúja esetén, akár már egyetlen tünet észlelésekor is azonnal mentőt kell hívni. Az aggodalomra okot adó jelek egyik percről a másikra is jelentkezhetnek, például ébredéskor. Senkit ne tévesszen meg, ha a beteg állapota gyors javulást mutat, mert a tünetek visszatérhetnek és végleges bénulássá alakulhatnak. A legtöbb kezelés sikere azon múlik, hogy a beteg milyen hamar kerül kórházba. 3,5–4 óra áll rendelkezésre, hogy megkapja az életmentő vérrögoldó kezelést.


Fotó: Hraskó István