• 2017. október 27. 11:30

Jubilál a félegyházi repülőtér

60 éves a félegyházi repülőtér. Ez alkalomból Kollár László foglalta össze történetét, és emlékezett meg azokról a repülősökről, ejtőernyősökről és más szakemberekről, akiknek sorsa, szakmai életútja hosszabb-rövidebb időre összefonódott e nagy múltú intézménnyel. A hat évtized történetét a legutóbbi testületi ülésen osztotta meg önkormányzati képviselőtársaival. Írását változtatás nélkül közöljük.

 

60 évvel ezelőtt, közvetlenül a forradalom eltiprása után voltak városunkban olyan emberek, akik mertek nagyot álmodni az akkori körülmények, lehetőségek között is. Közéjük tartozott Kiss Imre, ki szenvedélyének, a repülésnek szerelmeseként nekilátott szülővárosa, Kiskunfélegyháza repülőterének építéséhez. Álma nem valósulhatott volna meg, ha egyrészt nem talál hozzá társakat, másrészt, ha szándéka nem egészíti ki az akkori politikai igényeket, nevezetesen az MHSZ teljes körű működéséhez nem lehetett volna igazítani a repülést, ejtőernyőzést.

A kezdetek 1955-ig nyúlnak vissza, ekkor kezdődtek a tervek, lehetőségek felkutatása, összegyűjtése, majd kihasználva az akkor esedékes téglagyári kémények bontását lett az épületekhez építő anyag is.  Természetesen jó magyar szokás szerint voltak ellenlábasok, akik minden eszközt, kapcsolatot kihasználva akadályozták az ügy kimenetelét, elegendőnek vélve egy megyei repülőtér, a kecskeméti létét.  De hiába a szomszéd városi lobbi, a félegyháziak dolgoztak tovább, így épült fel a repülőtér 1957-re, majd kapta meg a használati engedélyt.

Kiss Imre erőfeszítéseinek köszönhetően több repülőtér állományából kerültek ki a kezdő felszerelések, így lett egy Dodge kisteherautójuk, lett először egy Szellő, majd Koma, Lepke és Pilis típusú vitorlázó repülőjük. Sikerült csőrlőre is szert tenniük, ebből az akkor új Toldi típust sikerült megszerezni, mely egészen napjainkig szolgálhatná a repülés céljait.

1958-ban nagy repülőnapot szerveztek, melyre a város apraja – nagyja kíváncsi volt. A légi bemutatókon kívül ekkor zajlottak az első ejtőernyős ugrások is a területen.

Az 1959-es évet a működési engedély elvesztésével kezdték, melyet ismét a kecskemétieknek köszönhettek, de Hermann József kiképzésével már lett egy hangármester, így elhárult az utolsó akadály az üzemszerű működés elől.

A félegyházi repülőtér komoly repülős, ejtőernyős és modellező életet hozott a városba. Az MHSZ égisze alatt honvédségi előképzések során több generáció sajátította el az alapismereteket, így az ejtőernyős és a vitorlázó repülő szakosztályban több korosztályt képeztek ki a szolgálat megkezdés előtt. A tanítványok közül sokan indultak innen életpályájuk felé, váltak pilótákká, hivatásos vagy sportrepülőkké, ejtőernyős kiképzőkké.

Híres utódok követték Kiss Imrét a parancsnoki poszton, többek között Miklóssy Sándor, Csordás István, Szekér Imre és Jaskó Attila voltak a repülőtér vezetői.

Sajnálatos módon Jaskó Attila tragikus halála után az intézmény működését a szakosztályok közötti használati viták, érdeksérelmek jellemezték, melynek eredményeként több tucat per indult, melyek évtizedes időtartamra megbénították a működést. Ez az állapot napjainkig tart és még nincs vége. Bízunk abban, hogy a jelenleg még érvényben lévő bérleti szerződés lejárta után sikerül olyan működtetési formát találni, mely visszahozza a fényes napokat, mikor ejtőernyősök, vitorlázók, sárkányrepülők és modellezők egyformán megtalálták szórakozásuk, hivatásuk helyét a repülőtéren.

A 60. évforduló alkalmából emlékezzünk meg a repülőtér építőiről. Az intézmény megálmodója, elindítója Kiss Imre volt, kinek szervezésében zajlottak az építő folyamatok. A mérnöki munkákat, a tervezési fázist Kovács Lajos, Rózsa Dezső és Marton József végezték. Az építés társadalmi munkában történt, melyben igen nagy létszámban, főleg félegyháziak vettek részt. A munka dandárját Ferencz István, Szabó Ferenc, Miklóssy Sándor, Terescsényi Endre, Eperjesy János, Horváth Gergely „Gerusz”, Lajos Ferenc, Bálint László, Csönge Lajos, Hermann József, Zsolnai László, Magyar Éva, Hatvani Béla, Horváth Dezső és Jégh János végezték el. Neveik ismerősek lehetnek azoknak is, kik soha nem jártak ebben az intézményben, hiszen többen közismert szereplői voltak városunk közéletének. Sorsuk kötődött a Magyar Honvédelmi Szövetséghez, oktattak gépjárművezetést, KRESZ vagy műszaki ismereteket vagy vitorlázó repülést, de akadt köztük festőművész és autószerelő is. Ahhoz a polihisztor generációhoz tartoztak, akik több műfajban is tudtak maradandót alkotni.

Itt szeretnék megemlékezni azokról a repülősökről, ejtőernyősökről, kik hivatásuk teljesítése közben ezen a repülőtéren lelték halálukat időjárási körülmények, műszaki hiba vagy személyi tévedés következményeként

Isten éltesse a még közöttünk lévő repülősöket, ejtőernyősöket, és Isten nyugosztalj azokat a társaikat, kik a mennyei repülőtereket járják már.

Fotók: Repülőtér-Kiskunfélegyháza, Kiskunfélegyházi Repülőtér régen és a Kiskunfélegyházi Repülő és Ejtőernyős Klub Facebook-oldala

 

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér

Jubilál a félegyházi repülőtér