• 2017. május 28. 11:30

Titkok a levéltárból - A József Attila Általános Iskola telkének kiválasztásáról

A második világháború után Kiskunfélegyházán épült iskolák közül a mai Deák Ferenc utcában álló József Attila Általános Iskola a legrégebbi. Az idők folyamán mind az utca, mind az intézmény neve változott, de fennállása óta az épület mindvégig közoktatási célokat szolgált.
Titkok a levéltárból - A József Attila Általános Iskola telkének kiválasztásáról

 

A Közoktatásügyi Minisztérium 1952. évi építési programjában már szerepelt a Kiskunfélegyházán megvalósítandó 10 tantermes általános iskola ügye. A minisztérium elhatározása szerint az új iskolát a Miskolcon létesített Győri kapui 10 tantermes iskola késztervei alapján kellett megépíteni. A kezdeti időszakában hat lehetséges építési helyszín is felmerült a város különböző pontjain, de ezek közül csak kettő jöhetett komolyan számításba.

A város vezetői leginkább a Móra Ferenc teret preferálták, mivel városképi megjelenés szempontjából az itteni, kertészetileg kialakított kb. 40 méteres park igen kedvező előteret biztosított volna az épülő iskolának, amelynek „települést díszítő” funkciót is szántak. Azonban a beépítendő telek átmenő forgalmi út mellett feküdt, így sem a városrendezés elveinek, sem a közegészségügyi kritériumoknak nem felelt meg. A téren található épületek a város lakóépületeihez viszonyítva jó állapotban voltak, azokat azonban az új iskolaépület miatt szanálni kellett volna. Szintén a terület ellen szólt a telek keskenysége is, ami miatt a típusterv változtatásokat igényelt volna.

A tervező vállalat szakértője egyértelműen a Deák Ferenc utcai (akkor Kilián György utcai) telket találta legalkalmasabbnak. A kiszemelt terület közműellátottsága jónak számított, előnyére szolgált továbbá, hogy lakónegyedben, de nem fő közlekedési út mellett feküdt és megfelelt a városrendezési elveknek. Az ezen a területen felépítendő iskola nem igényelt áttervezést a típusterven sem, valamint ez volt a legköltséghatékonyabb megoldás is. Egyetlen hátrányként az szólt ellene, hogy ezen az „eldugottabb” helyen a létesítmény reprezentatív jellege csökkent.

A városi elöljárók kénytelenek voltak belenyugodni a megyei felsőbb hatóságok döntésébe, az iskola helyszíne így a Deák Ferenc utca – Mártírok utca közti terület lett. Az új, tíz tantermes iskola épületét 1955 szeptemberében vehették birtokba a félegyházi tanulók és tanárok. A Móra téri, korábban iskolának szánt területen pedig hamarosan emeletes társasházak épültek.

Ónodi Márta