• 2017. november 12. 13:30

Titkok a levéltárból - Az orosz hősi emlékműről

A második világháború vége felé, 1944 őszén érték el városunkat az orosz katonai csapatok. A harcok során mindkét felet érték veszteségek, a meghalt orosz katonákat először a város különböző pontjain hantolták el, később közös tömegsírokba temették őket.
Titkok a levéltárból - Az orosz hősi emlékműről

 

Ezek egyike a belterületen, az akkor Marx térnek nevezett helyen, a Budapestet Szegeddel összekötő országút keleti oldalán lévő háromszög alakú parkban, a postahivatal épületének közelében volt. Egy évvel a háborús események után, 1945. október 23-án avatták fel itt azt a vörös csillagos emlékművet, mely egészen a rendszerváltásig a november 7-i ünnepélyek színhelyéül is szolgált. Ebbe a tömegsírba 52 fő tetemeit temettette át az orosz katonai parancsnokság.

A 3x16 méteres sír nem emelkedett ki a földből, később gyepesítették és virágokkal ültették be. Az elhunytak neveit a sír mellett felállított, 3,5x3,5 méter alapterületű, 7,5 méter magas, műkőből készült emlékmű oldalába vésték aranyozott cirill betűkkel, tetejére pedig egy, a méretekkel arányban álló ötágú vörösréz csillag került. A levéltárban fennmaradt az emlékmű tervrajza, illetve felavatásának pontos programja, ebből derül ki, hogy az emlékmű egyházi áldásban is részesült. Ennek szükségességéről ad némi felvilágosítást az akkori polgármesternek a plébánoshoz intézett alábbi levele:

„Hivatkozással a helyi szovjet parancsnokság felszólítására, kérem Plébános Urat, szíveskedjék afelől intézkedni, hogy a plébánia papsága részéről a városunk területén felállított szovjet emlékmű […] egyházilag megáldassék. A parancsszerű utasítást közölvén, mint a város polgársága békéjének, s érdekeinek őre is kérem ennek szíves teljesítését.”

A rendszerváltás után az orosz katonák földi maradványait a Felsőtemetőbe vitték át, az emlékmű helyére pedig a Jó és a Rossz szobra került.

Ónodi Márta