• 2017. június 25. 15:30

Titkok a levéltárból - Félegyháza száz év múlva

A Félegyházi Hírlap 1892-es számában egy újságíró érdekes „víziójáról” számolt be, elképzelte, hogy milyen lesz városunk száz év múlva, azaz 1992-ben. A cikk nem nélkülözi a gúnyos felhangot, a kisvárosi lét fonákságain való évődést, de ha az ironikus, nagyzoló túlzások mázát lehántjuk, bepillanthatunk a 19. század végének félegyházi valóságába.
Titkok a levéltárból - Félegyháza száz év múlva

 

A szerző úgy képzelte, hogy a 20. század végére Félegyháza Kumánia fő- és székvárosa lesz, azaz a Kunság önálló országgá válik. Burkolt malícia nyilvánul meg ebben, hiszen veszteségként élték meg a kiskunok, hogy 1876-ban a Kiskunság közigazgatási önállósága megszűnt, s a városnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe kellett betagozódnia. Ha már külön országként „álmodta” meg vidékünket a szerző, akkor külön uralkodó is dukál: „királya a megfejelt Korvin (Holló) dinasztia”, melynek őse az írás szerint Holló Lajos volt, aki 1892-ben a város országgyűlési képviselőjeként funkcionált.

A jövőben lezajló képzeletbeli városbemutatás a vasútállomásnál kezdődik, mely – a szerző szerint – a 20. század végére nagyságára nézve a fővárosi központi pályaudvarral fog vetekedni. Innen nem kell gyalogolni, a belvárosba „gőz- és villamvasutak futkosnak”, hiszen eddigre a „fiakker” (lovas bérkocsi) már elavult, „vízözön előtti járműnek” fog számítani, amivel már csak „Kunbagoson lehet találkozni”. Bár az író szarkasztikusan megjegyzi, hogy 1892-ben még „fiakkere” sem volt a városnak, csak a „Korona szállodának volt egy omnibusza”, de az is „állítólag a Noé bárkájából készült”.

A Kossuth utca két oldalára, ahol a 19. század végén még pusztaság és baromvásártér volt, „bulevárd palotasort” álmodott a szerző, odébb, a korábbi két gőzmalom helyére két egyforma tízemeletes palotát képzelt: egyik az egyetem, másik az akadémia. A Kossuth utcai iskola helyén a fantáziavilágban „Paedagógium” kerülne, „mintaképezde (tanítóképző) és minta néptanoda mintegy ezer tanteremmel”. Az új világban a Szent István templom egyenesen bazilika lenne, mellette impozáns érseki rezidencia állna. A régi városháza helyén soktornyos „parlamenti palota” épülne, a Korona helyén „Nemzeti Színház” működne. Az érdeklődőket ellátogathatnának „a ligetbe, vagy a gyárvárosba”, Páka-pusztára pedig lóversenyteret szánt az író.

Ónodi Márta