Aranyát szórja a félegyháziakra a csodálatos páfrányfenyő
Képgaléria
A szakembertől megtudtuk, hogy amikor 2001-ben a városházával szemközt újra felállították az országzászlót, különös gonddal választották ki a telepítendő fákat. A páfrányfenyőre – tudományos nevén Ginkgo biloba – mérete, méltósága, szépsége mellett szimbolikus jelentése miatt esett a választás, akkoriban azonban még egyáltalán nem volt Magyarországon kereskedelemben kapható. A négy csemete végül ajándékként került Félegyházára.
Nagy Ágnes azt is hozzátette, hogy egy nagyon ősi növényfajról, élő kövületről van szó, amely rokonai közül egyedüli fajként vészelte át Kínában a jégkorszakot, s onnan került Európába az 1700-as évek közepén. A páfrányfenyő a Föld őstörténetéből maradt ránk, a növényvilág fejlődésének olyan korszakából, ahonnan ma már nem is nagyon van fellehető növény. Az egyik leghosszabb életű fa, vannak ezer évesnél idősebb ismert példányai is. Rendkívül ellenálló, amit mi sem szemléltet jobban, mint hogy az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba hipocentrumának környezetében mindössze hat súlyosan sérült, de életképes fát találtak, s mindegyik páfrányfenyő volt.
A Ginkgo biloba tavasztól őszig szedhető leveleit gyógyászati célokra is hasznosítják. Vizsgálatok igazolják, hogy flavonoidjai jó értágítók, javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét, kiváló antioxidáns. A kivonatról úgy tartják, hogy javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Mindezen túl – teszi hozzá a főkertész – a páfrányfenyőt származási helyén a szeretet, a barátság jelképeként tartják számon.
A páfrányfenyők, amelyeket 15 évvel ezelőtt elültettek Félegyházán, az idők során önálló, szuverén „egyéniséggé” fejlődtek. Bár egyetlen fajta képviselői, mindnek kialakult a saját arculata. Egy közülük szépségével, szabályos formájával, erőteljes megjelenésével, világítóan sárga lombkoronájával különösen meghatározó, domináns látvány.
– Amikor Félegyházán járok, magam is mindig jó szívvel nézek a kis csoportra, amely egyszerre egy darab őstörténet, a barátság jelképe és a természet szépségének kézzelfogható megjelenítője – mondja a főkertész.
