Mezősi Ágnes fotói ismét az országos élmezőnyben
„Bevallom egész végig agyaltam és fényképeztem és ötleteltem. Gyakorlatilag ezzel ébredtem és aludtam el. Tetszett a kihívás. Aztán jött az értesítés, hogy bekerültem a legjobbak közé, de nem derült ki, hogy mégis meddig jutottam el. Utána jött még egy értesítés, ahol bekérték a képeket ellenőrzésre, hogy biztosan a megadott időn belül készültek-e. De még ekkor sem derült ki, hogy ki hol végzett. Majd küldték a zártkörű átadóra a meghívót. Gyakorlatilag csak a díjátadón derült fény mindenre. Az első hat helyezett volt díjazva. A díjátadó nagyszerű volt. Először az amatőr, végül a profi kategória díjait adták át fordított sorrendben és mindegyik díjazottnál elmondta a zsűri, hogy mit vettek figyelembe, mi az, amit értékeltek az adott embernél.
Az igazi meglepetés akkor jött, amikor a profi kategóriában, se hatodik, se ötödik, se negyedik, se harmadik nem lettem, le is mondtam mindenről magamban, mert tudtam, hogy geometrikus formákkal az elejére jutni egy ilyen versenynek szinte lehetetlen. Majd amikor a második helyezett nevét bemondták, majdnem rosszul lettem. A zsűritagok közül Imre Tamás szólította a profi díjazottakat és elmondta a képeimről amit akart, az nekem vicces volt valahol. Ugyanis azt mondta, hogy ezeknél a képeknél szerette volna, ha nem teszik ki a nevemet, hogy a közönség találgathasson, hogy férfi avagy nő készítette a képeket, mert ezek a képek a nagyon szabályos, feszes, pontos kompozíciójukkal olyan, mintha férfi készítette volna őket, de végül jött egy kis felengedés a Design témakörben indított absztrakt képemmel, aminek ő 9 pontot adott, ami az egész zsűrizése alatt az egyetlen volt, nála ez volt a csúcs. Majd felvonultam a színpadra és átvettem a díjat.”