Helyi hírek 2016. november 21. 10:15 Forrás: MTI

A pazarlás komoly környezetterheléssel jár

A pazarlás komoly környezetterheléssel jár
Magyarországon a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Budapesten egy szakmai konferencián.

Zsigó Róbert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül című szemléletformáló programjának nyitórendezvényén közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.

Egy uniós becslés szerint évente és fejenként 39 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik Magyarországon, egy magyar felmérés szerint viszont az élelmiszerhulladék mennyisége évente és fejenként mintegy 46 kilogramm. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a most induló kampány segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnének csökkenteni - mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nemcsak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre.

Kiemelte: a Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a Nébih Maradék nélkül szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követően a vásárlók magatartásának tudatosabbá tételét szeretnék elérni.

Ebben a folyamatban a program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis már a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a Nébih szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszerkereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.





 

Kövessen minket a Facebookon is!