Új erdők születnek a Kiskunságban
A Kiskunsági Nemzeti Park jelentős méretű, mintegy 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. A faállomány körülbelül 40 %-a idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemes nyár, a fekete fenyő, az erdei fenyő és az akác.
A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, a hozzájuk kötődő fajokkal együtt fajgazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsák, amit szaknyelven erdőszerkezet-átalakításnak hívnak.
Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni, több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat és helyükre hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, mezei- és tatárjuhar kerül.
Az erdőfelújítások időszaka késő ősztől kora tavaszig tart. Az idei szezonban mintegy 50 hektáron végez a Kiskunsági Nemzeti Park telepítést. A Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek és Mártély térségében, a Homokhátságon Bugac, Bócsa, Páhi és Kunadacs térségében zajlanak a munkálatok.
- Az elkövetkezendő hónapokban mintegy 350 ezer darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetünk. A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző hazai nyáras állományokat alakítunk ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket - nyilatkozta Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Fotó: keol.hu
