Készpénzt a cafeteriából!
December 12-én fogadta el az országgyűlés a „Mikulás-csomag” néven is emlegetett újabb adócsomagot. A módosítások nyomán január 1-től 22%-ra mérséklődik a magasabb, 27%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs, ez pedig hatással lesz a cafeteria keretében adható juttatásokra is. A MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői összegyűjtötték a 2017-től biztosítható, népszerű vagy most bevezetésre kerülő juttatási formák feltételeit, valamint a vonatkozó közterhek mértékét.
Adómentes juttatások 2017. január 1-jétől
A jelenlegi adómentes juttatások köre kibővül, melynek következtében a munkáltató az alábbi juttatásokat adhatja munkavállalói részére köztehermentesen:
- belépő sportrendezvényekre, sportlétesítmények használata (értékhatár nélkül)
- kulturális rendezvények évi 50 ezer forintig
- óvodai, bölcsődei ellátás
- vissza nem térítendő lakáscélú támogatás
- védőoltások, védőeszközök (pl. szemüveg)
- albérleti támogatás.
„A fiatalabb munkavállalók közül nyilván sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, mely jövőre a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett lesz adható, hiszen kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon – hangsúlyozta dr. H. Nagy Dániel, a MAZARS Kft. senior adómenedzsere. Ezzel a lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz.”
Az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 km távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.
Béren kívüli juttatások rendszere
Január 1-jétől új elemként jelenik meg a cafeteria-rendszerben a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, mely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók jövő évtől a 450 ezer forintos ún. rekreációs keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást (ha a munkáltató cafeteria rendszere ezeket elérhetővé teszi). A közszférában dolgozók számára változatlanul 200 ezer Ft marad a keret.
Amennyiben a SZÉP kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi a rekreációs keretet (azaz a 450 ezer, illetve 200 ezer forintot), úgy a limitet meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a munkáltató 100 ezer forintnál nagyobb pénzösszeget juttat a munkavállaló részére, úgy a többlet bérjövedelemként válik adókötelessé.
A béren kívüli juttatások esetében megváltozik az adóalap számítása is. A juttatás bruttó értékének 1,19-es szorzója 1,18-ra csökken, mely után 15% személyi jövedelemadó (SZJA), illetve 14% egészségügyi hozzájárulás fizetendő, azaz a közterhek mértéke összesen 34,22% lesz.
A SZÉP kártya alszámláira adott juttatás a következő szolgáltatásokra adható:
- szálláshely (maximum évi 225 ezer Ft)
- vendéglátás (maximum évi 150 ezer Ft)
- szabadidős tevékenység (maximum évi 75 ezer Ft).
Egyes meghatározott juttatások
Jövőre több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is egyes meghatározott jutatásként lesz adóköteles.
Ezeknél a juttatásoknál is 1,18-ra csökken az adóalap számításánál használt szorzó, így a számított adóalap után 15% SZJA, valamint 22% egészségügyi hozzájárulás fizetendő. Ez összesen 43,66% közterhet jelent. 2018. január 1-től további, 2%-os mérséklés várható a magasabb eho-kulcs vonatkozásában.
H. Nagy Dániel hozzáfűzte: „Ugyan a jövő évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, és számos elemet átsoroltak a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, az utóbbiak után fizetendő közterhek mértéke azonban a Mikulás-csomagnak köszönhetően mérséklődött. A munkavállalók számára pedig előnyös változást hoz, hogy az egyes meghatározott juttatások körébe átemelt elemek esetében megszűnnek az értékhatárok.”
