Volt egyszer egy Blues Club
Képgaléria
- Kilencvenben a fiatalságunkra lelkileg és szellemileg is felszabadító hatással voltak a gyökeres társadalmi és politikai változások. Természetesen ez azonnal begyűrűzött a zenébe is, és a többség elkezdett olyan műfajokat hallgatni, ami lebontotta a gátakat a szívekben és az elmékben. A blues az egyik legjobb műfaj volt erre, a lélekkel teli zenei improvizációk akusztikus szabadságot hoztak. Persze voltak sokan, akik ezzel a szabadsággal nem tudtak mit kezdeni, vagy máshogy élték meg, nekik nyújtottak tökéletes táptalajt a zeneileg jóval egyszerűbb, de szövegileg forradalmi új hullámos zenekarok.
- Akkoriban a rock műfaj kicsit kifulladt, túl sematikusak voltak a témák, túl sok volt a díszlet és kevés a zene. Hogyan tudott erre választ adni a blues, és ez milyen hatással volt itthon?
- Az eredetileg csak vájt fülűeknek szóló autentikus blues dalokat sokan újrahangszerelték. Energikus feldolgozások és új blues-rock örökzöldek születtek olyan világklasszisok gitárjaiból, mint Gary Moore vagy Eric Clapton. Ezeket természetesen a Music TV is játszotta előszeretettel, és egy blues-boomot indított be. Nagyon sokan elkezdtek bluest hallgatni, ki hozzáértésből, ki divatból, de tömegeket húzott be a műfajba a változás. A könnyűzenei „szél” Magyarországig elfújt. Az akkor már nyitott Budapesten a Tabánban és még sok egyéb helyszínen megjelentek a világhírű külföldi blues zenekarok. Nagyon befogadó és lelkes volt a magyar közönség, tömegek jelentek meg ezeken a koncerteken és társadalmi, vagy akkor már inkább anyagi hovatartozástól, valamint anyanyelvtől függetlenül egy nyelvet beszéltek a zenekarokkal. A blues nyelvét, ami elsősorban szabad és lélekből jön. Társadalmilag is elfogadott lett gyorsan a műfaj, hiszen ezeken a koncerteken ismeretlen volt a balhé, az emberek zenét szeretni voltak ott mindannyian, nem pedig kötözködni.
- Hogyan született meg a kiskunfélegyházi élőzenei közösség, a Crossroads Blues Club?
- 1984 óta blues-fanatikus vagyok, gyűjtöm a lemezeket töretlenül és szájharmonikázom is. '89-ben elvégezve az egyetemet, biológiatanárként a helyi Móra Ferenc Gimnáziumban kaptam állást, ahol azóta is tanítok. A kezdetektől fogva nem csak a tanórák kötöttek össze a fiatalokkal, hanem a zene szenvedélyes szeretete is. Mivel sok diák nagyon fogékonynak bizonyult a műfajra, a gimnázium biológia termében kezdődött az első Blues Club tanítási időn kívül. Cipeltem a kis Polskimmal a nagy hangfalakat, a lemezjátszót és a kazettás magnót, amit délutánonként be is üzemeltünk a klubfoglalkozásokon. Természetesen tudtam, hogy ennyiben nem állhat meg a dolog, úgyhogy hamarosan a Korona utcában, az akkori Művelődési Házban kötöttem ki egy zenés-táncos koncertsorozat tárgyalásán. A művház csapata, Fenyvesi István igazgató, Lőrincz Edit, Feketéné Gabika, Kurucz Jenő és Lantos János kezdetektől fogva nagyon örült a fiatalok megjelenésének, és mind promócióban, mind pedig a források előteremtésében segítette a klubot. Így élhettünk meg 5 szép évet jobbnál jobb blues koncertekkel, szinte havi rendszerességgel. Eleinte én hívogattam a zenekarokat, vagy éppen leveleztünk, mert akkoriban még alig-alig volt telefon. Később elterjedt a klub jó híre és sorban jelentkeztek be a zenekarok a művház irodájában. A kemény 100-200 Ft-os belépőárakkal mindenki számára elérhető lett a városban egy színvonalas koncert, az időpontok 3-4 hónapra előre le voltak kötve. '96 környékén azonban vége szakadt a sikeres koncerteknek és megkezdődött a Bues Club már rögösebb utóélete.
- Mi okozta a művházas bulik végét, és születtek-e még legendás koncertek utána a városban?
- Úgy vettem észre a közönség cseréjén és a létszámfogyáson, hogy egy generáció diák és fiatal elhagyta a várost. Elment tovább tanulni vagy dolgozni nagyvárosokba. Akkoriban nem volt még ez a hétvégi hazaszaladgálás az egyetemekről, így a közönség jelentős része lemorzsolódott. Nem tudtuk tovább fenntartani a művházban a klubot. Egyetlen esélyemet az élőzenei misszió folytatására a diákönkormányzatban láttam. Nagyon erősek voltak az új diákközösségek, de a havi diákdisco-t erőltették, hiszen az hozott bevételt a diákönkormányzatnak. Sikerült őket meggyőznöm, hogy az élőzene lángját is őriznünk kell közösen. Így még néhány évig tudtam jobbnál jobb blueskoncerteket szervezni a Móra Gimiben. Az új diákönkormányzat '98-környékén aztán lefújta a folytatást, nem volt rá már fogékony, más szelek fújtak. Ezzel párhuzamosan azért a város szórakozóhelyei is be-be fogadtak blueskoncerteket. Szerveztem többek között a Boss klubba, az Absolut Caféba, az Aranypáva Rock Klubba és a 3:20 klubba is koncerteket. Ezek viszonylag jól működtek, megjelentek rajtuk az akkoriban megerősödő egyéb zenei stílusok kedvelői is, és együtt buliztak egy nagyot. Ezek a helyek már nincsenek, és az egykori diákközönségünk is a 30-as 40-es éveit tapossa jelenleg.
- Milyen nyomokat hagyott Kiskunfélegyháza életében a Crossroads Blues Club szerinted? A Rocktár megalapításának köze volt hozzá, ezt biztos forrásból tudom.
- Az élőzene közösségszervező erejét megmutatta, és sokakat megtanított a zene szeretetével élni. Esélyt és lehetőséget adott a helyi fiataloknak, hogy világszínvonalú élőzenei produkciókat láthassanak vidéken, ugyanis a Félegyházán megfordult komolyabb magyar blues együttesek nagy része megállná a helyét bárhol a világban. A zenekar és közönsége pozitív interakciójánál nagyobb öröm el sem képzelhető a zeneszerető ember számára. Nem érzem ezért, hogy végleg lezárult volna ez a korszak a város életében, sőt, nyugodtan dőlök hátra, amíg itt vagytok a Rocktárral, lenyűgöz a szervezői agilitásotok. A zeneszerető fiatalok meg úgyis rátok találnak, ahogy a mellékelt ábra mutatja.
- Köszönjük Zsolti a biztató szavakat, és a sok éves értékteremtő munkád.
Mindenkit sok szeretettel várunk január 21-én, szombaton 20 órától a Rocktárba, a Crossroads Blues Club emlékkoncertjére. Az est folyamán Nagy Zsolt zenés előadást tart a klub fénykoráról eredeti koncertfelvételekkel és plakátokkal. Fellép a Blues Kölykök formáció, a Rocktár tanárainak és növendékeinek közös produkciója, Nagy Zsolt vendégszereplésével. Az est további részében a Spontán Blues Band szórakoztatja a nagyérdeműt.
Ónodi Árpád
