Életre kelt döglött akták
Bogdány Gyula alezredes, Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
Döglött ügyek. A magyar rendőri szakzsargonba a 2000-es évek elején épült be ez a fogalom. A legfőképp emberölés miatt elrendelt, eredményt nem hozó ügyekben folyamatos a szinten tartás, a felderítés, így maga az elnevezés sem pontos, mégis így került be a köztudatba. Az ORFK-n Kovács Lajos ny. ezredes vezette csoport a régi ügyeket nem engedte a feledés homályába veszni, kialakított egy metódust, amely alapján pontos, folyamatos nyomozói munkával egy idő után bizonyos ügyek beérhetnek. A kecskeméti zsaruk tavaly négy gyilkosságot pipálhattak ki.
– Ez hosszú folyamat, ennél több ügyben dogozunk, de nem biztos, hogy idén például egy ilyen eljárás is „beérhet” – magyarázta Bogdány Gyula alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője. – Egynél biztosan lesz megoldásunk idén.
Az alezredes szerint egy ügyet sem szabad elfelejteni, mindegyikben létezhet előrelépés.
– Mindig van lehetőség új információk beszerzésére. Fontos a számunkra is hozzáférhető technikai újdonságok kihasználása. Míg 2000-ben hat, ma már 16 tulajdonságegyüttes alapján történik egy DNS-minta meghatározása. Ki kell használni a korszerű informatikai lehetőségeket, nyilvántartásokat, kereső-összehasonlító programokat. A legfontosabb, legsikeresebb előrelépések mögött mindig az idő és az emberi tényező összefüggése áll. Az emberi kapcsolatok, viszonyok változnak. Az emberek másképp emlékeznek dolgokra, mint közvetlenül a bűncselekmény után. Felszínre kerülhetnek akkor még titokként kezelt információk, amik tárgyi bizonyítékok megtalálásához is vezethetnek.
A friss adatoknak évek múltán is hitelesnek kell lenniük, a jó dokumentáció, jegyzőkönyv alapján lehet előrelépni.
– Mintha egy régen készült fotót, egy pillanatképet elemeznénk. Ebből lehet dolgozni, egy út–idő–emberi diagram alapján, hogy mi történt azóta. Ha a régi ügyben előjön egy információ, a helyzetkép alapján tudni kell, jó-e a mozaikdarab. Egy jó helyzetképnél nem kell újra fellapozni az aktát, ott lehet folytatni, ahol megrekedt a nyomozás. Igazi kihívás ez, büszkék vagyunk arra, hogy ez tavaly négyszer sikerült.
A sorban a legrégebbi egy 1996. szeptember 21-én Kiskunfélegyházán felfedezett gyilkosság volt. Egy 37 éves vasutast saját lakásában találtak holtan, több szúrással ölték meg, gyilkosai a kést is benne hagyták. Előző nap két fiatallal látták együtt, másnap az egyik szomszéd az előző napi két alakhoz hasonló fiatalt látott kiugrani a sértett lakása ablakából. A gyilkosok ékszereket vittek el. Az áldozat nem dohányzott, mégis rengeteg cigarettacsikk maradt a lakásában. Pedáns ember lévén utolsó látogatói hagyhatták ott, rajtuk ujj- és DNS-nyomokkal.
– A sértett homoszexuális volt – emlékezett vissza Bogdány Gyula. – Akkoriban divat volt, főleg a fővárosban, román fiatalok által űzött férfiprostitúció. 23 olyan ügy aktáit néztük át, ahol hasonló tevékenységet folytató román férfiak erőszakot alkalmaztak. Nem találtunk összefüggést a mi ügyünkkel. Az ujjnyomokat folyamatosan ellenőriztettük.
Tavalyelőtt aztán Romániában jelzett találatot az azonosító rendszer az 1996-ban 18 éves Remus G. ujjnyomatával, ám ő 2007-ben elhunyt. Nem törődtünk bele, tavaly júniusban kimentünk Romániába. Kiderítettük, 1996-ban férfiprostituáltként dolgozott Magyarországon, de hamar hazament. A román kollégák beszerezték hozzátartozói DNS-mintáit, a rokonsági összehasonlításban egyértelművé vált, Remus G. a gyilkosság helyszínén volt, részt vett benne. Nem érjük be ennyivel, meg fogjuk találni a társát is.
* * *
A kecskeméti vasútállomás közelében holtan találtak egy 31 éves kiskunfélegyházi nőt 1999. szeptember 16-án. Hazafelé tarthatott, amikor valaki megerőszakolta, megfojtotta, majd kifosztotta. Az áldozat testén, ruháján, körme alatt biológiai anyagmaradványokat rögzítettek a helyszínelők, és a szakértők megállapították, egy férfihoz tartoznak. A zsaruk az áldozat minden kapcsolatát ellenőrizték, de nem tudták senkihez sem kötni a nyomokat.
A nyomozók kitartása 2015 decemberében érett be. A most 40 éves budapesti Z. János mintáit egy rablás bűntette miatt indított nyomozásnál rögzítették, és bebizonyosodott, kétséget kizáróan ott volt a nő halálakor. A kecskeméti nyomozók 2016-ban bebizonyították, találkozott a nővel, kapcsolatban állt vele. Bár Z. János végig tagadta ezt, a zsaruk októberben vádemelési javaslattal zárták le az ügyet.
* * *
Egy kígyóspusztai tanya kútjában, ruhadarabokkal letakarva, holtan találtak meg egy Romániából áttelepült 52 éves férfit 2007. május 4-én. Halálát több fejre mért baltacsapás okozhatta, a helyszínelők megtalálták az eszközt, rajta az áldozat vérével és egy férfi nyomaival. Pár napon belül azonosították a román Péter Z.-t (30). Az akkor 20 éves férfi albérlő volt a tanyán, a tulajdonos többeknek panaszkodott, hogy terrorizálja. A férfi Romániába menekült, ott fogták el a gyilkosság évében.
– Bebizonyítottuk, 2007-ben igazunk volt, amikor Péter Z.-t gyanúsítottuk – magyarázta az alezredes. – A férfi azzal védekezett, fát vágott, azért van a baltán a nyoma, az ügyészség elfogadta az érveit, megszüntette az eljárást. Mi bebizonyítottuk, 2007 tavaszán nem kellett fűteni, a kályha tűzterében találtunk egy el nem égett, 2007. áprilisi postai küldeményt. A férfit 2010-ben Romániában elítélték emberölés miatt. 2014-ben újra kihallgattuk a szatmárnémeti börtönben, időközben a DNS-azonosító rendszer még alaposabban igazolta, ő az emberünk. A bíróság tavaly októberben jogerősen 14 évnyi szabadságvesztésre ítélte.
* * *
Féltestvére jelentette be Kiskunhalason 2012 nyarán, hogy az előző nyár óta nem látta 62 éves rokonát. Aztán 2016. február 11-én favágók emberi csontokat találtak egy Kiskunhalashoz közeli erdőben. A végtagvégek hiányoztak, a nyomok szerint pár hete vihették oda a maradványokat, előtte a föld alatt lehettek. Az orvos szakértők megállapították, a férfi koponyasérüléseit ütések okozhatták.
A nyomozók júniusra kiderítették, a direkt téves információkat megadó kiskunhalasi ismerősnek, S. Mihálynak köze lehet a gyilkossághoz. A férfi sokáig tagadott, később beismerte, összevesztek, és egy kalapáccsal agyonverte. Idős élettársa udvarán ásta el a holttestet, később kihantolta, és egy talicskával az erdőbe vitte a maradványokat. A holttest bomlása közben leszakadt végtagokat a kertben hagyta, ezeket a bűnügyi technikusok ásták ki. S. Mihály azóta is előzetes letartóztatásban van.
Szöveg: Végh Attila
Fotó: Vezda László
