A fejfájástól az epilepsziáig
– A lakosság milyen arányát érinti az epilepszia?
– A lakosság 0,5-1 százalékáról van szó, így Magyarországon legalább 60 ezer beteggel kell számolni. Noha a korszerű gyógyszerekkel általában jól kezelhető a betegség, a betegek 30 százaléka gyógyszer rezisztens. Esetükben akár műtéti megoldás is szóba jön, de ezt az idegsebészethez kapcsolt epilepszia centrumban történő kivizsgálásnak kell megelőznie. Szokványos, jól kezelhető esetekben EEG és koponya MR vizsgálat történik.
– Milyen lehetőségek vannak a Parkinson kór kezelésére?
– Meg kell különböztetni a Parkinson kórt és a syndromát. Előbbi esetben önálló, utóbbinál más kórképhez társuló tünetegyüttesről beszélünk. Figyelmeztető jel lehet a szaglás képességének jelentős csökkenése, és féloldali fájdalmas izomgörcsök jelentkezése. Mivel azonban e panaszok mögött sokszor mozgásszervi okot feltételeznek, nem feltétlenül kerül a beteg a neurológia látóterébe. Előrehaladott formában remegés, mozgáslassúbbodás, mozgás lefagyás, a védekező mozgások szabályozásának zavara miatt szédülés nélküli elesések jellemzőek. A gyógyszeres kezelés az első néhány évben jó eredményű. Amikor már nem javít lényegesen, műtéti megoldásként mély agyi stimuláció jöhet szóba. A gyógytorna, a ritmusos gyakorlatok végzése fontos szerepet tölt be a mozgáskoordináció javításában.
– A stroke a magas halálozási arány és a túlélők életminőségét befolyásoló maradványtünetek miatt Európa-szerte rettegett kórkép. Milyen lehetőségei vannak a megelőzésnek és a kezelésnek?
– A stroke az agy vérellátási zavarát jelenti vérrögképződés, vagy vérzés miatt. Ha a beteg időben fekvőbeteg osztályra kerül, és nem vérzéses kórképről van szó, akkor szóba jöhet a trombolízis, azaz vérrögoldás. A betegség egyik rizikófaktora egyébként a hypertonia (a kezeletlen magas vérnyomás megnégyszerezi a stroke veszélyét), egyéb hajlamosító tényezők például a diabetes és a dohányzás. A stroke-t követő akut kezelés után rehabilitáció, majd tartós, éveken át történő gondozás szükséges az ismétlődés megelőzése érdekében.
– Milyen lehetőségei vannak a neurológiának az időskori szellemi hanyatlás kórképeinek kezelésében?
– A jóindulatú korfüggő feledékenységtől és az enyhébb memóriadeficitet okozó enyhe kognitív zavartól tesztvizsgálatokkal, képalkotó vizsgálatokkal lehet elkülöníteni a demenciát, aminek 60 százalékáért az Alzheimer kór a felelős. Ilyen esetben sajnos csak tüneti kezelés létezik, a betegség előrehaladását nem tudjuk megakadályozni. Erre a betegségre utalhat, ha például a beteg beszédkészsége megváltozik, tárgyakat nem tud megnevezni, saját lakásában eltéved… Az Alzheimer kóron kívül agyi érbetegségek is okozhatnak szellemi hanyatlást.
Mindezeken kívül még számos más betegség – például a fejfájások – kezelése és kivizsgálása is a neurológiai szakrendelés feladatai közé tartozik. Az új betegeket rendelési időben (hétfő, szerda 7.30-14.30, kedd 7.30-13, csütörtök 12-16, péntek 7.30-14), időpont egyeztetés után, háziorvosi, vagy szakorvosi beutalóval várják, a gondozott betegeknek nem kell beutaló.
T. T.
