Staféta – Mézeskalácsba sütött bölcsesség
Képgaléria
– Amikor mézeskalács szívet, huszárt, babát ajándékoztak a gyerekeknek, többet kaptak a játéknál: a férfierő, a termékenység szimbólumát. Eredetével kapcsolatban többféle elképzelés van, az viszont bizonyos, hogy már a görögök is készítettek mézes lepényt, és a rómaiak is fogyasztottak mézeskalácsot. Az Aquincumban és a Dunántúl más településein folytatott ásatásokban nagy számban kerültek felszínre olyan korongon készült kerek cserépformák, amellyel a mézeskalácsot formázták – tudom meg Katicától. Arra pedig, hogy a kezei közül kikerülő végterméket korábban a varázslatos jelzővel illettem, mi sem ad megalapozottabb magyarázatot, mint hogy azok a párok, akiknek ő készítette a lakodalmas szívet, kivétel nélkül együtt vannak ma is, és a gyermekáldásra sem kellett sokat várniuk.
Katalin még főiskolásként sütötte első mézeskalácsait, amelyek jótékonysági vásáron találtak gazdára, és fialtak forintokat csecsemő és gyermekotthonoknak, rászoruló családoknak szánt adományokra. S bár enni sohasem szerette, saját kedvére ezt követően is folytatta a mézeskalácssütést és díszítést. Közben férjhez ment, Félegyházára költözött, és megszületett a ma már 16 éves kislánya.
– Amikor az öcsém szíjgyártónak tanult Békéscsabán, a kézműves szakiskolában, hozott egy iskolai szórólapot a képzésekről. A mézeskalácsos is szerepelt a listán, én pedig arra gondoltam, hogy vajon mit lehet ezen tanítani? Beiratkoztam, és rájöttem, hogy nagyon sok mindent – meséli Katica. S ezt követően végképp összefonódott az élete a mézeskalács készítéssel.
Ahogy meséli: sok vájling telt meg selejtes áruval, mire celofánba, majd vásárba került a portéka, s még inkább, mire a tihanyi apátságban, Bécsben, vagy Pozsonyban megrendezett kiállítás látogatóinak szeme elé. Katica kezei közül ugyanis nem csak a habzsákkal díszített, szaggatott mézeskalács figurák kerülnek ki, hanem klasszikus, úgynevezett ütőfás darabok is.
Ehhez pedig mindenekelőtt ki kell faragni körte, esetleg diófából a negatív ütőformát, ebbe ütőfával beleverni a mézes tésztát úgy, hogy kifordítva kapjuk meg a sütésre alkalmas domború mintát. Nos, hát itt kezdődik a mézeskalácsos…
Dr. Balogné Dévai Katalin szívvel-lélekkel teszi a dolgát mézeskalácson innen és túl. A katedrán is az igényes munkára és az elköteleződésre tanítja a fiatalokat csakúgy, mint személyes példájával. Amikor karitatív munkájáról kérdezem – aminek színvonalát jelzi, hogy személyesen Habsburg Györgytől vehette át a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés bronzfokozatát – magától értetődő természetességgel mondja: „mindig is úgy gondoltam, hogy ha egy gyereknek nincs cipője, akkor legyen”. És ő sokat is tesz azért, hogy ez így történjen.
Szülész-nőgyógyász, endokrinológus férjével ma már Kiskunmajsán élnek, ahol többek között a jegyes kurzus párjainak segítenek egy jó és felelősségteljes házasságra való felkészülésben. És persze tanulják ezt önmaguk örömére, a mindennapok gyakorlatában is. Amikor például férje nyusziformát hajtogat a mézeskalácsoknak, vagy amikor Katica arról beszél, hogy neki mindig a férje mögött a helye.
Dr. Balogné Dévai Katalin Csősziné Juhász Ildikónak, a félegyházi városi kórház telephelyvezető ápolójának adja át a stafétát, akit a hospice szolgálat keretében a végstádiumú betegekért végzett munkájáról kérdezünk.
Tóth Timea
