• Kezdőlap
  • Hírek
  • Helyi hírek
  • A sportcsarnok megváltásával új dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt - videóval
Helyi hírek 2017. február 24. 09:35

A sportcsarnok megváltásával új dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt - videóval

Képgaléria
Kiváltja a kormány a PPP-konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnok terheit, átvállalva mintegy 2,1 milliárd forint fizetési kötelezettséget. Ezt február 23-án, csütörtökön, a Nemzeti Fórum frakcióülésének első, sajtónyilvános perceiben jelentette be Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy mentesül a város a 2022. szeptember 30-áig napi egymillió forint fizetési kötelezettséget jelentő tehertől. Csányi József polgármester szerint ennek a pénzeszköznek a felszabadulásával olyan dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt, amiről eddig csak reménykedni mertek.

 

„Nagyon eltökéltek vagyunk, hiszen a tét nem kisebb, mint hogy 2022-ig a nehéz pénzügyi helyzet következményeként a város csak vegetál, vagy megteremti lakóinak az erős szociális ellátások és a gazdasági fejlődés feltételeit.” Ezt két évvel ezelőtt nyilatkozta a Félegyházi Közlönynek Csányi József, amikor azt is elmondta, hogy a nevével fémjelzett városvezetés nem követi a korábbi önkormányzatok belenyugvó magatartását a Kész Aréna Városi Sportcsarnok súlyos öröksége ügyében, és minden lobbierejét latba veti a város fejlődését gúzsba kötő teher csökkentéséért.

Az erőfeszítések mostanra beértek. A kormány döntése értelmében április 1-jével a magyar állam átvállalja és kifizeti a PPP-s konstrukcióban épült félegyházi sportcsarnok terheit, összesen 2 milliárd 50 millió forintot. Csányi József emlékeztetett arra, hogy 2014 márciusában a magyar állam már konszolidálta Kiskunfélegyháza mintegy 4,9 milliárd forintos adósságát, a mostani döntéssel pedig – fogalmazott – új dimenziók nyílnak meg a város előtt.

Mint ismert, a szerződést a 2006. évi önkormányzati választás előtt hagyták jóvá a városatyák annak ellenére, hogy már az előzetes felmérések sem indokolták a létesítmény megvalósítását, ugyanis rendkívül alacsony, 8-11 százalékos kihasználtságot jósoltak. Az elhibázott lépés hosszú időre megpecsételte Félegyháza sorsát: már az első évben megingatta a város gazdasági stabilitását, és fontos szerepe volt a későbbi, csődközeli helyzet kialakulásában is.

A polgármester rámutatott: a mostani döntéssel 2022. szeptember végéig tartó részletfizetési kötelezettségtől szabadulhat meg Félegyházára, aminek a végén a mintegy 1,2 milliárd forint értékű sportcsarnok 6,5 milliárd forintjába kerülne az önkormányzatnak. A kiváltással azonban idén 150 millió forinttal nő a város általános tartaléka, jövőre  pedig mintegy 300 millió forint többletforrással tervezhet Kiskunfélegyháza.

Lezsák Sándor az önkormányzati ciklus feléhez közeledve összegezte az elmúlt időszak Félegyházát érintő sikereit. Emlékeztetett egyebek mellett a városi kórház napokban átadott új, mintegy 1,3 milliárd forintból megvalósult épületszárnyára, az Integrál Zrt. nagyvállalati beruházási támogatás keretében kapott 402 millió forintos, és a Félegyházi Malom Kft. 480 millió forint vissza nem térítendő állami támogatására. Az országgyűlési képviselő szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megvalósuló fejlesztések Kiskunfélegyházán elérhetik a 3,7 milliárd forintot. Ennek keretében újul meg például Tiszaalpár és Kiskunfélegyháza között egy 5,5 kilométer hosszú útszakasz, mintegy 600 millió forintból.


Emlékeztetőül

Mi az a PPP-s projekt?

A közszféra és a magántőke együttműködésére épülő közfeladat ellátásnak a hazai elterjesztését a Gyurcsány Ferenc-féle Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szorgalmazta annak idején. A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében a helyi önkormányzatok tornatermet, tanuszodát, sportcsarnokot építhettek ebben a konstrukcióban. Az eredeti elképzelés szerint mindhárom szereplő (vagyis az állam, a magán partner és az önkormányzat) különböző arányban kötelezettséget és kockázatot vállalt a felépített létesítmény hatékony felhasználására.

Félegyháza többet akart

A beruházások műszaki tartalmát államilag támogatott mintaprojektek határozták meg. Kiskunfélegyházán azonban másként alakult a helyzet: az önkormányzat jóval bővebb funkciójú létesítményre jelezte az igényét, aminek következtében a költségek is aránytalanul növekedtek. Viszont a plusz igényeknek a finanszírozása már nem a három partner között oszlott meg egyenlő arányban, hanem kizárólag az önkormányzatot terhelte. Úgy tűnik, hogy az önkormányzat annak idején nem vizsgálta, hogy ez hogyan viszonyul a teherviselő képességéhez. Pedig egyértelműen és feltűnően aránytalan volt. Jól mutatja a beruházás aggályosságát az is, hogy a többi sportcsarnokot építeni kívánó önkormányzat egytől egyig visszalépett, amikor szembesült a beruházással járó kötelezettségek mértékével. Egyedül a félegyházi tartott ki, amely a beruházás megvalósítása után forráshiányossá vált.

(További részletek korábbi cikkünkben, amelyet itt olvashatnak el teljes terjedelmében):

http://felegyhazikozlony.eu/sa_hirek/i_kozelet_4/i_sportcsarnok_amely_15_evre_guzsba_koti_a_varos_fej_4156/t_Sportcsarnok,%20amely%2015%20%C3%A9vre%20g%C3%BAzsba%20k%C3%B6ti%20a%20v%C3%A1ros%20fejl%C5%91d%C3%A9s%C3%A9t/index.html

Tóth Timea
 

Kövessen minket a Facebookon is!