A sportcsarnok megváltásával új dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt - videóval
„Nagyon eltökéltek vagyunk, hiszen a tét nem kisebb, mint hogy 2022-ig a nehéz pénzügyi helyzet következményeként a város csak vegetál, vagy megteremti lakóinak az erős szociális ellátások és a gazdasági fejlődés feltételeit.” Ezt két évvel ezelőtt nyilatkozta a Félegyházi Közlönynek Csányi József, amikor azt is elmondta, hogy a nevével fémjelzett városvezetés nem követi a korábbi önkormányzatok belenyugvó magatartását a Kész Aréna Városi Sportcsarnok súlyos öröksége ügyében, és minden lobbierejét latba veti a város fejlődését gúzsba kötő teher csökkentéséért.
Az erőfeszítések mostanra beértek. A kormány döntése értelmében április 1-jével a magyar állam átvállalja és kifizeti a PPP-s konstrukcióban épült félegyházi sportcsarnok terheit, összesen 2 milliárd 50 millió forintot. Csányi József emlékeztetett arra, hogy 2014 márciusában a magyar állam már konszolidálta Kiskunfélegyháza mintegy 4,9 milliárd forintos adósságát, a mostani döntéssel pedig – fogalmazott – új dimenziók nyílnak meg a város előtt.
Mint ismert, a szerződést a 2006. évi önkormányzati választás előtt hagyták jóvá a városatyák annak ellenére, hogy már az előzetes felmérések sem indokolták a létesítmény megvalósítását, ugyanis rendkívül alacsony, 8-11 százalékos kihasználtságot jósoltak. Az elhibázott lépés hosszú időre megpecsételte Félegyháza sorsát: már az első évben megingatta a város gazdasági stabilitását, és fontos szerepe volt a későbbi, csődközeli helyzet kialakulásában is.
A polgármester rámutatott: a mostani döntéssel 2022. szeptember végéig tartó részletfizetési kötelezettségtől szabadulhat meg Félegyházára, aminek a végén a mintegy 1,2 milliárd forint értékű sportcsarnok 6,5 milliárd forintjába kerülne az önkormányzatnak. A kiváltással azonban idén 150 millió forinttal nő a város általános tartaléka, jövőre pedig mintegy 300 millió forint többletforrással tervezhet Kiskunfélegyháza.
Lezsák Sándor az önkormányzati ciklus feléhez közeledve összegezte az elmúlt időszak Félegyházát érintő sikereit. Emlékeztetett egyebek mellett a városi kórház napokban átadott új, mintegy 1,3 milliárd forintból megvalósult épületszárnyára, az Integrál Zrt. nagyvállalati beruházási támogatás keretében kapott 402 millió forintos, és a Félegyházi Malom Kft. 480 millió forint vissza nem térítendő állami támogatására. Az országgyűlési képviselő szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megvalósuló fejlesztések Kiskunfélegyházán elérhetik a 3,7 milliárd forintot. Ennek keretében újul meg például Tiszaalpár és Kiskunfélegyháza között egy 5,5 kilométer hosszú útszakasz, mintegy 600 millió forintból.
Emlékeztetőül
Mi az a PPP-s projekt?
A közszféra és a magántőke együttműködésére épülő közfeladat ellátásnak a hazai elterjesztését a Gyurcsány Ferenc-féle Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szorgalmazta annak idején. A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében a helyi önkormányzatok tornatermet, tanuszodát, sportcsarnokot építhettek ebben a konstrukcióban. Az eredeti elképzelés szerint mindhárom szereplő (vagyis az állam, a magán partner és az önkormányzat) különböző arányban kötelezettséget és kockázatot vállalt a felépített létesítmény hatékony felhasználására.
Félegyháza többet akart
A beruházások műszaki tartalmát államilag támogatott mintaprojektek határozták meg. Kiskunfélegyházán azonban másként alakult a helyzet: az önkormányzat jóval bővebb funkciójú létesítményre jelezte az igényét, aminek következtében a költségek is aránytalanul növekedtek. Viszont a plusz igényeknek a finanszírozása már nem a három partner között oszlott meg egyenlő arányban, hanem kizárólag az önkormányzatot terhelte. Úgy tűnik, hogy az önkormányzat annak idején nem vizsgálta, hogy ez hogyan viszonyul a teherviselő képességéhez. Pedig egyértelműen és feltűnően aránytalan volt. Jól mutatja a beruházás aggályosságát az is, hogy a többi sportcsarnokot építeni kívánó önkormányzat egytől egyig visszalépett, amikor szembesült a beruházással járó kötelezettségek mértékével. Egyedül a félegyházi tartott ki, amely a beruházás megvalósítása után forráshiányossá vált.
(További részletek korábbi cikkünkben, amelyet itt olvashatnak el teljes terjedelmében):
Tóth Timea
