Emlékeznünk kell, hogy ez soha többé ne történhessen meg
Képgaléria
- Magyarokra, és más nemzetiségűekre is emlékezünk. Bírálnunk kell azokat, akik abban a borzalmas rendszerben szerepet vállaltak. Mintegy 700 ezer magyar ember került szovjet hadifogságba a második világháború idején. Sorsukról a történelemkönyvek többnyire hallgatnak. A valóság viszont az, hogy koholt vádak alapján évekre kényszermunkára ítéltek hadifoglyokat és civileket. Emlékezzünk kegyelettel az elhunyt áldozatokra. Emlékeznünk kell, hogy ez soha többé ne történhessen meg - mondta beszédében Csányi József.
Magyarországon február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Erről az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelkezett. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akinek országgyűlési képviselőként mentelmi joga volt. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A kommunizmus áldozatainak számát a világon 100 millióra becsülik a levéltári kutatások alapján. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborokban, vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót. De a rendszer áldozatainak tartják azokat is, akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akiket csoport-, vagy vallási hovatartozás miatt üldöztek. Vagyis mindenkit, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Návay Lajost 1919. április 29-én, a Tanácsköztársaság idején gyilkolták meg a kiskunfélegyházi pályaudvaron Návay Ivánnal és Szentes főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt. A tiszteletükre állított emlékművet 2014-ben emelte a város.
s. r.
