Arany Jánosra emlékeztek születésének 200. évfordulóján

Találkozóra hívta az irodalombarátokat március 2-án a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár, hogy közösen emlékezzenek meg Arany János születésének 200. évfordulójáról. Az esten Juhász István, nyugalmazott gimnáziumi tanár elevenítette fel a költő életének nevezetes állomásait, számos ismert és kevésbé ismert anekdotát ismertetett az egybegyűltekkel.

Az Arany János emlékév kapcsán elhangzott a költőről, hogy eleinte, míg Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel, sőt színészkedéssel is próbálkozott, azonban nem tudta megszokni a vándorszínészek bohém életét és mostoha életkörülményeit.

Első nagy sikerét 1847-ben a Toldi hozta meg számára. A pályázatra beküldött alkotását a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta és Arany Jánost tagjává választotta. 1851-től a nagykőrösi református gimnázium magyar- és latin tanára volt. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta.

Miután Arany János 1860-ban Budapestre költözött, ő szerkesztette a Szépirodalmi Figyelőt, majd a Koszorút. Ekkortájt készültek el műfordításai, amelyek közül a három Shakespeare-darab: a Szentivánéji álom, a János király és a Hamlet egytől-egyig remekművek.

Szavalattal közreműködött a Móra Ferenc Gimnázium két diákja is.

Kövessen minket a Facebookon is!