Ez nem diákcsíny, ez bűncselekmény!
Jellemzése szerint az 1999-es születésű középiskolás – aki a mezőgazdasági szakközépiskola cukrásztanulója – jóravaló, rendes gyerek. Összetartó nagycsaládban, szerény körülmények között él. S bár a tárgyaláson vallomást nem tett, meggondolatlan tettének előzményei rendőrségi vallomásából kirajzolódnak.
A fiú az ominózus napon osztályfőnökével keveredett szóváltásba. Neki akart bosszúságot okozni a telefonhívással, aminek nyilvánvalóan át sem gondolta a következményeit. Márpedig – hangsúlyozta ítélete indoklásában a bíró – az különösen sok embert érintett: a rendőrség haladéktalanul intézkedett a mezőgazdasági és a közgazdasági szakközépiskolák és a Constantinum kiürítéséről, a diákokat, tanárokat és a személyzetet a Béke térre és a nagytemplomba irányították, az utcákat lezárták. Másfél órás keresés után derült ki, hogy – szerencsére – nincs robbanószerkezet, a bejelentés valótlan volt. A bombakeresésben eközben 8 rendőr és egy kutya vett részt, 8 rendőr pedig a forgalomirányításban.
A vádlott bűnösségét elismerte, és hozzátette: „Nem tudom hogyan jutott eszembe ez a dolog, az egészet megbántam, soha többé nem csinálok ilyet! Nagyon sajnálom, hogy ezt tettem!”
Dr. Szabó Gabriella ügyész perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ehhez hasonló esetek az utóbbi időben elszaporodtak, rengeteg munkát és kiadást okozva a rendőrségnek, a katasztrófavédelemnek és a tűzszerészeknek, hiszen minden bejelentés azonnali intézkedést von maga után.
– Az elkövetésre nincs szükség másra, mint egy telefonra és az elhatározásra, s máris elmarad a dolgozat, vagy borsot lehet törni a tanár orra alá… Ugyanakkor a következmények ennél sokkal súlyosabbak! Elvonja a kapacitást egy esetleges tényleges veszélyhelyzettől, komoly stresszhelyzetet idéz elő az érintettekben: a diákokban, tanárokban. S gondoljunk csak bele mit jelent mindez egy érintett szülőnek a terrorfenyegetettség korában! – indokolta az ügyész indítványát, miszerint szabadságvesztés kiszabását kérte a vádlottra azzal, hogy azt fiatalkorúak fogházában hajtsák végre, emellett pártfogó felügyeletet és a védői költség megfizetését is rendelje el a bíróság.
A kirendelt védő, dr. Palásti Gabriella az őszinte beismerő vallomásra és a többi enyhítő körülményre tekintettel a vádlott próbára bocsátását kérte.
Dr. Hegedűs János bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: semmiféle alap nem szolgálhat arra, hogy ilyen cselekményt kövessen el bárki! Ez nem diákcsíny, ez bűncselekmény, amiért a bíróság előtt kell számot adni. Fiatalkorúról lévén szó az ítélet kiszabásakor a nevelő hatást is figyelembe vette a bíróság, hogy a vádlott érezze, viselnie kell tetteinek következményét.
A bíróság bűnösnek találta a vádlottat közveszéllyel fenyegetés büntettében, ezért 5 hónap fogházbüntetésre ítélte a fiatalkorúak fogházában, amit 1 éves próbaidőre felfüggesztett. A szabadságvesztés végrehajtása esetén a vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése. Emellett 1 évig pártfogó felügyelete alatt áll a fiú, és a 12 ezer forint bűnügyi költséget is viselnie kell.
Az ügyész, a vádlott, annak törvényes képviselője és az ügyvéd is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
T. T.
