Megható táblaavató
Képgaléria
Szórvány magyar – már a kisebbségi lét sem az „igazi” a Kárpát-medencében, de ott ahol tömbmagyarságban élnek honfitársaink, teljesen más létezni, mint ahol szórványban iskola nélkül, csupán szűk kulturális lehetőségek közt próbálni megélni a mindennapokat egy magyarnak született honfitársnak.
Resica a román fémmegmunkálás és mozdonygyártás fellegvára volt, de mára meglehetősen nehéz helyzetbe került. A város kb. 60 ezer lakosából úgy kétezren lehetnek magyarok. Ez a maroknyi magyarság a Bánát legdélibb szórvány magyar közössége, sajnos elöregedőben, a fiatalok elvándorlásával a távoli jövőkép is tragikusnak ítélhető.
Egy „véletlen” folytán az ottani Platanus Egyesület kapcsolatba került városunkkal és elmondhatták leghőbb vágyukat, hogy egy Petőfi-emléktáblát szerettek volna a művelődési házukba, hogy ott gyűlhessenek össze kifejezni magyarságukat, ünnepeinket megülni.
Tarjányi József volt az az önzetlen polgár, aki – már sokadjára – azonnal készíttetett egy emléktáblát Petőfi portréjával. Ennek felavatására utazott ki a félegyháziak küldöttsége. Az ott elénekelt Himnusz és a szemekben csillogó könnyek, valamint az őszinte, szívbéli óhaj, hogy viszont lássanak, bizony felemelő és szívszorító érzés volt.
R. F.
