Füvezzünk, amíg lehet!
A Vidékfejlesztési Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyomnövény számára kedvező időjárás miatt intenzív növekedésre lehet számítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a parlagfű ma a leggyakoribb gyomnövény Magyarországon, mely legalább ötmillió hektárnyi területen előfordul, így nem véletlen, hogy évről évre egyre nagyobb problémát okoz az általa kiváltott allergia. Fontos tehát a megelőzés és a védekezés, mellyel kapcsolatban arról sem szabad elfeledkezni, hogy annak elmulasztása komoly pénzbüntetést is vonhat maga után.
Június 30. a végső határidő
Ahogy arról a NÉBIH, vagyis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapja is tájékoztat, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfüvet kiirtani, és ezt követően a tiszta, parlagfű-mentes állapotot fenntartani. A vegetációs időszak végét a fagyok beállta jelenti, ami általában októberre esik. Ezen időszak alatt folyamatosan felügyelni kell az adott területet, szükség esetén pedig többször is elvégezni a mentesítést.
Ha valaki előbbieknek nem tesz eleget, vagyis nem akadályozza meg a virágzást és magképzést, a mulasztás miatt hatósági bírságot róhatnak ki rá. A határidő, ahogy a törvény is meghatározza, minden évben június 30-a, így az ellenőrzések július 1-jével már meg is kezdődnek.
Belterületen is parlagfű-mentesíteni kell!
Bár sokan azt gondolják, a parlagfű-mentesítés feladata kizárólag azokat érinti, akik gazdálkodásra alkalmas földterülettel, nagyobb szántóval, mezővel, erdővel rendelkeznek, ez koránt sincs így, amellett ugyanis, hogy bárkinek lehet nagyobb külterületi gyümölcsöse, kertje vagy éppen nagyobb telekkel bíró hétvégi háza, az előírás a belterületi ingatlanokra is vonatkozik. A hatóságok belterületen például kiemelten ellenőrzik többek között a turisztikai célpontok, óvodák, iskolák, kórházak és közintézmények környékét, valamint a kertvárosi részeket.
Míg belterületen az önkormányzat jegyzője vagy a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, külterület esetén a földhivatal végzi a helyszíni ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján, emellett azonban a bejelentések is számítanak. A helyszíni ellenőrzésről egyik esetben sem kell tájékoztatni az adott ingatlan tulajdonosát.
