Erdélyben jártak a Szent Benedekes diákok
Képgaléria
Az öt nap számos olyan programot tartogatott a résztvevők számára, amelynek az ünneplés felemelő érzésén túl, Erdély nevezettességeivel való megismerkedés is a célja volt. A küldöttség tagjainak nagy része még sohasem járt ezeken a helyeken, éppen ezért nagy izgalommal készültek diákok, tanárok egyaránt. A határt átlépve megálltunk Nagyszalontán, ahol meglátogattuk a Csonkatornyot és megemlékeztünk Arany Jánosról. A Királyhágót magunk mögött hagyva csalogatott bennünket Körösfő négy fatornyos református temploma. Megnéztük a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeget és a kazettás mennyezetet. A kincses Kolozsvár is adott számunkra szép élményeket. A város legrégebbi műemlékébe a Szent Mihály templomba belépve megcsodáltuk az oltárt és a díszes szószéket. A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Úgy éreztük a szobor előtt állva, mintha megelevenedne előttünk a nagy király alakja.
Március 15-én délelőtt megismerkedtünk Segesvár nevezettességeivel, majd Tóth Tivadar alpolgármester úr fogadta a csoportunkat a városháza dísztermében. Délután a segesvári várban lévő Petőfi-szobornál az ünnepi megemlékezésen koszorúztunk. Délután 16 órától a fehéregyházi Múzeumkertben a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület által szervezett ünnepi műsor kezdődött. Az ünnepség befejezéséhez a segesvári Gaudeamus Ház adott méltó teret. A Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozata által szervezett megemlékező műsor keretében ünnepi beszédet mondott Kőrösi Viktor Dávid konzul és Rokolya Csaba, a Szent Benedek Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi PG Tagintézményének igazgatója. A Szent Benedekes diákok alkalomhoz illő zenés - verses - táncos műsora megérdemelt sikert aratott. A segesvári Kikerics fergeteges mezőségi táncával és a két iskola diákjainak közös énekével záródott a nap.
Március 16-án meglátogattuk Parajdon a sóbányát, majd a híres Medve- tó következett. Korondon a fazekasok díszes munkáiban gyönyörködhettünk. Farkaslakán adóztunk Tamási Áron emlékének, majd Szejkefürdőn Orbán Balázs sírhelyét és a székelykapukat néztük meg. Megrendeztük a hagyományos Székelykapu futást. Az év győztesei voltak: Mák Attila, Birkás Levente, Kosik Roland. Ebben az évben először lányok is indultak a versenyen. Győztesek: Vörös Luca és Pataki Felicia. A következő megállónk Székelyudvarhely volt, ahol megismerkedve a város nevezetességeivel, tanítványaink rácsodálkoztak arra a tényre, hogy távol az anyaországtól találtunk egy olyan várost, ahol mindenki magyarul beszél.
Március 18-án újra útra keltünk, úti céljaink a következők voltak: Székelykereszttúr, Homoród, Csíksomlyó, Csíkszereda, Csíkszentsimon. Tartalmas, szép napot tudhattunk este magunkénak. Lélekben gazdagon, de nagyon elfáradva tértünk nyugovóra késői órákban.
18-án a hazafelé vezető úton meglátogattuk Déván a Böjte Csaba által irányított Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonát. Adományokat adtunk át, amelyeket iskolánk tanulói gyűjtöttek össze. Továbbindulva betértünk Máriaradnára, a nem régen felújított, impozáns kegytemplomba.
Sok szép helyen járva, sok közös élménnyel gazdagodtunk ezen a kiránduláson. Áprilisban nagy örömmel várjuk a Segesváriak viszontlátogatását.
Végezetül álljanak itt idézetek a részvevő diákjaink beszámolóiból, amelyek híven tükrözik mindazt, amit ez a kirándulás jelentett a számukra.
„Ez a kirándulás a tapasztalatszerzésről, új dolgok megismeréséről szólt….”
„Már értem, hogy miért szervezik meg az utat Erdélybe minden évben, ez egy csodálatos lehetőség, hogy megismerjük az Erdélyben élő magyarokat, ételeiket, szokásaikat, életüket, a gyönyörű tájat, miközben jól érezzük magunkat
Andrásiné Czirle Katalin
