Titkok a levéltárból - A Spiller-villáról
Egy véletlenül felfedezett, megsárgult újságcikkben odavetett fél mondat adta meg a rejtély kulcsát, eszerint ugyanis korábban az épületet „Spiller-villaként” ismerték. Erre a névre keresve már felleltük a kérdéses ingatlan építési engedélyét és tervdokumentációjának fennmaradt részét. Az iratokból kiderül, hogy dr. Spiller Dezső 1928-ban kért építési engedélyt egy, a „Kertvárosi malomtelken” építendő lakóházra. Egy kecskeméti építész által készített földszinti alaprajz szerint az alápincézett épület az alábbi helyiségekből állt: iroda, szalon, ebédlő (a sarki kiugró tornyocskával), hall, gyermekszoba (a Fadrusz János utcára néző ablakokkal), hálószoba, tálaló, konyha, éléskamra, fürdőszoba, az udvar felé pedig egy L-alakú terasz nyílt. Az épület Kossuth utcai frontja előtt már a tervrajz is egy kerítéssel zárt előkertet jelez. A homlokzati terv a főhomlokzatnál két kivitelezési alternatívát is kínált.
Nincsenek adatok arra, hogy a köznyelv mikor és miért kezdte a házat „Strasser-villaként” emlegetni, illetve valóban lakott-e ott ilyen nevű család. A levéltári iratok alapján kiderül, hogy mind a Spiller, mind a Strasser családok izraeliták voltak, neveik szerepelnek az 1944-ben deportáltak listáin. Visszaemlékezések szerint az épület a második világháborúban, s az azt követő időszakban katonai parancsnokok szálláshelyeként funkcionált. A béke éveiben a szomszédos Petőfi Sándor Általános Iskola napközije működött itt, jelenleg a Waldorf Óvoda használja.
Ónodi Márta
