195 éve született dr. Asztalos János ügyvéd, politikus, a félegyházi Demokrata Kör elnöke
1858-ban Budán az árvaügyek ügyésze lett. Mindkét helyen leleplezte a hivatali visszaéléseket, ezért sok támadás érte. Hűtlenségi perbe keveredett, amiért 9 hónapig vizsgálati fogságban tartották. 1861-ben Bócsán bérelt földet, gazdálkodni kezdett. A sorozatos rossz termés, természeti csapások következtében eladósodott. 1867 áprilisában költözött Kecskemétre, ügyvédként a kisemberek ügyeit intézte. 1867-ben bekapcsolódott a szélsőbal mozgalomba. A város egyes tizedeiben olvasóköröket alapított. A tanácshoz és a Belügyminisztériumhoz írt beadványaiban a városi vezetés korruptságát ostorozta.
Madarász Vilmossal, Madarász László fiával kidolgozta a demokrata körök egységes szervezésének tervét, hamarosan ezek irányítójává és az alföldi parasztmozgalom szervezőjévé vált. Kecskeméten 1868. február 23-án alakították meg a demokrata kört. A sikereken felbuzdulva Kiskunfélegyházán is szervezkedni kezdett a szegényparasztság. Asztalos 1868 márciusában az egész Alföld parasztságához intézett kiáltványt a demokrata körök megalakítása céljából. Ebben bátran támadta a kiegyezés rendszerét, és független demokratikus Magyarországot követelt.
A félegyházi demokrata kör megalakítását 1868. április 13-ára tervezték, amire Asztalost elnöknek hívták meg. A belügyminiszter betiltotta a gyűlést. A politikus mégis elment Kiskunfélegyházára, ahol letartóztatták. Nagykőrösön, Kecskeméten, Szegeden, Hódmezővásárhelyen elfogták a mozgalom többi vezetőjét is. Asztalos Jánost több évre elítélték. 1869. július 17-én Madarász Vilmossal együtt megszökött a váci fogházból és Romániába menekült, majd a Balkán más vidékein bujdosott. Később Pancsován telepedett le. 1877-ben vissza szeretett volna térni Kecskemétre, a helyi hatóságok azonban tiltakoztak ellene. Üldöztetése és kilátástalan nyomora miatt 1898. novemberében Belgrádban feleségével együtt öngyilkosságot követett el.
