Egészségügy 2017. április 15. 07:30

Ha mennek a fagyok, akkor jön a sokakat kínzó allergiaszezon

Ha mennek a fagyok, akkor jön a sokakat kínzó allergiaszezon
A pollenallergia civilizációs betegség, melynek kialakulása egy szervezetben többek között a légszennyezés és a megváltozott táplálkozási szokások eredménye – állítja a szakorvos, aki szerint a tünetek enyhítésében a stressz csökkentése, sőt a hajmosás is nagy segítség lehet.

Fotó: Bús Csaba - A leggyakoribb vizsgálati módszer a Prick-teszt

A baon.hu számolt be róla, hogy az emberek többségét örömmel tölti el a napsugaras, tavaszi időjárás. Sokan vannak azonban, akiknek boldogsága nem lehet felhőtlen, hiszen a rügyfakadás évszakának beköszöntével a pollenszezon is kezdetét vette. A statisztikai adatok alapján ugyanis hazánk lakosságának negyede szenved pollenallergiában, mely betegség a szakértő szerint társadalomfejlődésünk következménye.

– A pollenallergia alapvetően egy civilizációs betegség, melynek tünetei főképp az iparosodás erősödésével jelentkeztek. Növekvő tendenciát mutat, bár a nagymérvű emelkedés – az elmúlt évek tapasztalatai alapján –, úgy tűnik, megállt. Kialakulásában szerepet játszik egyrészt a genetikai hajlam, másrészt pedig a környezeti ártalmak, melyek hozzájárulnak, hogy különböző, a szervezet számára egyébként allergiás reakciót nem kiváltó anyagok is reakciót váltsanak ki. Ilyen környezeti hatás például a légszennyezés, de a megváltozott táplálkozási szokások is: az általunk fogyasztott élelmiszerek minőségének, összetételének változása – fejtette ki dr. Góg Erzsébet klinikai allergológus és immunológus, a Bács-Kiskun Megyei Kórház csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa.

A pollenszezon a fagyok elmúltával, az első barkás növények virágzásával veszi kezdetét, és az első fagyok megjelenéséig tart. A szakorvos elmondta: hazánk növényei közül a pázsitfűfélék és a parlagfű okoz leggyakrabban irritációt az emberek szervezetében.
– Legjellemzőbb tünetei a rohamokban jelentkező, vizes orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, köhögés, súlyosabb formájában az orrdugulás. Természetesen nem életveszélyes betegség, elsősorban az életminőséget, a napi tevékenységet rontja a munkahelyeken, iskolákban.

A pollenallergia diagnosztizálása történhet laboratóriumi vérvizsgálatokkal, a leggyakoribb vizsgálati módszer azonban a Prick-teszt. A teszt során gyárilag tisztított allergéneket visznek fel az alkar bőrére, amelyek a bőrön keresztül reakcióba lépnek a szervezettel, a szervezetben jelen levő IgE ellenanyagokkal. Az ellenanyagokhoz kötődve beindítják a bőrben a hisztaminfelszabadítást. Az allergiások esetében az eredmény olyan duzzanat, mint a szúnyogcsípés.

A pollenallergia kezelése kétféle módon történhet: gyógyszerrel vagy immunterápiával. – A tüneti kezelés gyógyszerrel történik, vagy különböző helyi készítményekkel: orr- és szemcseppekkel. A másik kezelési módszer az immunterápia, melynek lényege, hogy fokozatosan emelkedő adagokban visszük a szervezetbe az allergént, és azt várjuk tőle, hogy megváltoztassa a betegség lefolyását. Tulajdonképpen hozzászoktatjuk a szervezetet az allergénhez. Az immunterápia hatására vagy nagy mértékben enyhülnek a tünetek, vagy a legoptimálisabb esetben meg is szűnnek – fejtette ki a szakorvos.


Jó tanácsok az irritáció csökkentésére

A szakorvos szerint a pollenallergiában szenvedőknek érdemes kihasználniuk korunk technikai lehetőségeit. – Nagyon sok pollenszűrős autó van már forgalomban, amelyek sokat segíthetnek a pollenallergiásoknak. Ugyanez vonatkozik egy lakásbelsőre: a légkondicionálók is általában fel vannak szerelve pollenszűrőkkel – közölte dr. Góg Erzsébet. – Ajánlott csökkenteni a stresszt életünkben: ha ugyanis feszültek vagyunk, magasabb a szervezetünk kortizolszintje, amely immunrendszerünkre is hatással van. – Fontos lehet a frizura is. Egy nagy hajban ugyanis sok pollen össze tud gyűlni, ezért az allergiás hosszú hajú embereknek érdemes esténként hajat mosni – ajánlotta.


A baon.hu megkérdezte: Az ön családjában szenved valaki allergiától?

Fehér Sára, Kecskemét:
 – Én nem vagyok allergiás, azonban a családban a férjem több mint tíz éven keresztül volt szénanáthás. Emlékszem, tüsszögött, könnyezett, köhögött, és állandóan fújta az orrát. Még gyógyszert is szedett rá, pedig nem szeretjük a tablettákat. Az erős orrcseppek pedig teljesen kiszárították a nyálkahártyáját. Az utóbbi 1-2 évben azonban szerencsére megszűnt az összes tünete.

Kránicz Patrik, Kecskemét: – Sajnos van allergiás a családban: a hétéves kisfiam. 3-4 éves kora óta allergiás a kecskeszőrre és kecsketermékekre, illetve tejallergiája is van. Kipirosodott az arca és a bőre, az ekcémához hasonló tüneteket produkált, továbbá folyóssá vált a széklete. Elvittük allergiatesztre, ott derült ki. Azóta kecsketermékeket nem adunk neki, és visszafogtuk a tejfogyasztását is.

Szécsényi Tamás, Kiskunfélegyháza: – Családunkban édesanyám allergiás a parlagfűre, de egész jó viseli. A gyerekeknél nyomozzuk, hogy van-e allergiájuk, mert a kisebb gyakran volt beteg és nem tudjuk, mitől. Én bizonyos gyógyszerekre vagyok allergiás. Szerintem nagyban befolyásolja az allergiát, hogy helyesen táplálkozunk-e, mit fogyasztunk. Igyekszünk erre odafigyelni, de sajnos nem lehet mindent kivédeni.

Csósza Anna Cecília, Kiskunfélegyháza: – Nem régóta szenvedek a pollenektől, de még nem derült ki pontosan, hogy mire vagyok allergiás. A hajlamot valószínűleg örököltem, a bátyám hasonlóan szenvedett ettől, de ő már szerencsére kinőtte. Bízom benne, hogy mire olyan idős leszek mint ő, én sem szenvedek majd az allergiától, amitől jelenleg viszket a szemem, néha föl is dagad, tüsszögök és folyik az orrom.




 

Kövessen minket a Facebookon is!