Titkok a levéltárból - Régi idők reklámjai 4. - Szépségápolás
A krémek közös jellemzője volt, hogy általában női utónévről (Cornélia, Margit, Mariska, Irén) kapták márkanevüket, és nagyjából mind ugyanazt kínálta a használóknak: bársonyos simaságú, üde, fiatalos bőrt, továbbá azzal kecsegtettek, hogy megszüntetik a ráncokat, a redőket, a májfoltot, a szeplőt, himlőhelyet, pattanást, bőratkát. Mivel a korszakban az alabástromfehér arcbőr számított előkelőnek, ezáltal divatosnak is, ezért a krémek védelmet kínáltak a túl vörös, vagy napbarnított, sötét arcbőr ellen is.
A „Vénus mosdóvíz” hatása azonban túlmutatott a szokásos eredményeken: reklámja szerint „feleslegessé teszen minden más kendőzést […], megszünteti a szem könnyezését, erősítvén a látideget, a szemüveg használatát a késő korig feleslegessé teszi.” A krémek mellett a különböző szappanok is sokszor szerepeltek a hirdetések között. A „gyógytani növényszappan” például eltávolított minden „bőrküteget” [kiütést], a „tojásos olajszappan” pedig simította és frissítette a bőrt. Ebben az időben sem volt szokatlan, hogy híres személyekkel reklámozzanak egy-egy terméket: az újságok szerint a Blaha Lujza színésznő által használt „pouder” számított a korszak legkedveltebb „arczporának” és a női szépség fenntartására felettébb ajánlották az „Auguszt Renárd hercegnő szépítővizét”.
Az illatszerek között akadtak egyszerűbb, rózsa, ibolya vagy rezeda illatú készítmények és találhatók franciásabb, „Ess-Bouquet” illetve „Bouquet Elegant” nevű termékek is.
Ónodi Márta
