A fele sem áprilisi tréfa
Meglepő látványt nyújtott a térségünket is érintő havazás, ami a virágba borult kertekben, és a zöldellő határon hagyta nyomait. A jó arasznyira megnőtt őszi gabona, és a virágzó repce néhány órára hótakaró alá került, és a gyümölcsfák virágfürtös ágai is meghajlottak a télies csapadék súlya alatt. Mivel azonban jelentős fagy egyelőre nincs, és a hó is elolvad, így a növények ki tudják heverni az átmenetileg zord körülményeket – mondta el lapunknak Tarjányi Ágoston biokertész, a Mezőgazdasági Szakképző Iskola szakoktatója, hozzátéve, hogy az igen kemény, és mintegy harminc éve nem tapasztalt hideg telet is viszonylag jól viselték növényeink, és csak néhány, jellemzően igényesebb szőlőfajta fagyott el.
– A mostani időjárás kapcsán szerencse, hogy bár közel volt a fagyhoz a hőmérséklet, nem ment le mínusz kettőig, így fagykár nem keletkezett, a hótakaró pedig nem érte el azt a vastagságot, amelynek súlyát a növények ne tudnák tolerálni. Emellett viszont a lehulló nagyobb mennyiségű csapadék kifejezetten szükségszerű volt. Kárt igazán az okozna – tette hozzá a szaktanár, ha a hőmérséklet mínusz kettő fok alá csökkenne, mert olyan alacsony hőmérsékleten a növények rostjai már véglegesen károsodnak. Ugyanígy veszélyt jelent az is, ha a hideg egy hétnél tovább eltart, mivel ilyen esetben a rovarok behúzódnak, és nem végzik el a beporzást.
A szakember szerint tehát leginkább a fagytól kell tartanunk, mely megtizedelheti a várható termést. A biokertésztől azt is megtudtuk, hogy a mezőgazdasági termelésben a védekezés részeként már alkalmaznak olyan fagyvédő technológiát, mely a növényi szöveteket ellenállóbbá teszi a fagy roncsoló hatásaival szemben. Ez a kémiai beavatkozás azonban olyan szerek kijuttatását jelenti, melyet a biokertészetekben nem alkalmazhatnak.
K.G.
Fotó: Kiss Gabriella