10 milliárd euro elektromos autók fejlesztésére
– A járműiparban végbemenő technológiaváltásra reagálva a Daimler a tervek szerint 10 milliárd eurót fordít elektromos autók fejlesztésére és 10 elektromos autóval rukkolnak elő 2022-ig, amelyből 7 Mercedes lesz. Jelen állás szerint milyen szerepet kaphat Kecskemét, az elektromos hajtás területén?
– A termelés területén következetesen dolgozunk az elektromos meghajtású járművek piaci bevezetésén. Ezzel összefüggésben folyamosan fejlesztjük globális termelési hálózatunkon belül az elektromos meghajtású járművek és az ezekhez kapcsolódó alkatrészek gyártását mind a motor-, mind járműgyártó telephelyeinken. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mivel a Mercedes-Benz kecskeméti gyára fogja 2018-tól gyártani kompakt autóink új generációját is, jelenleg ennek előkészítésére koncentrálunk.
– Tavaly nyáron kiderült, a Mercedes 500 milliárd forintos beruházást valósít meg 2020-ig Magyarországon, amelynek keretében egy új üzem is felépül majd, ahol az ígéretek szerint első és hátsókerék meghajtású, illetve alternatív meghajtású járművet is gyártanak. Elképzelhető, hogy tisztán elektromos autók készülnek majd Kecskeméten?
– A kecskeméti telephely második gyárával, egy csúcstechnológiával rendelkező hatékony gyártási egység létesül, ahol a rugalmas termelési rendszerben különböző jármű-architektúrájú és meghajtású modellek gurulnak majd le a szalagról. Jelenleg azonban még korai lenne arról nyilatkozni, hogy pontosan milyen modellek fognak itt készülni. Ezt a piaci igényeknek megfelelően fogjuk a későbbiekben eldönteni.
– Az új üzem megépítésével 2 500 új munkahelyet teremtenének egy olyan időszakban, amikor a szektor legégetőbb problémája a munkaerőhiány. Hogyan tudják majd mégis biztosítani a kellő számú szakképzett munkavállalót?
– A munkavállalók egy része a már meglévő gyárból fog kikerülni, akik helyére pedig új munkavállalókat toborzunk. Ezzel biztosítjuk, hogy jelenlegi munkavállalóink tudása és tapasztalata optimálisan legyen felhasználva. Előny lesz, hogy az adminisztrációs és logisztikai területen a meglévő gyár szervezeti struktúrájával szinergia-hatások érvényesülnek majd. Fontos az is, hogy minden pozícióban versenyképest fizetést biztosítunk és azért, hogy Magyarországon még inkább vonzó munkaadók legyünk, különböző béren kívüli juttatásokat kínálunk munkavállalóinknak.
– A karosszériagyártásra alkalmas gépsorok mellett fényező- és összeszerelő üzem is létesül Kecskeméten a következő 2 évben. A "Made in Hungary" mellett viszont egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon az "Invented in Hungary", vagyis az, hogy az összeszerelés mellett a kutatás és fejlesztés is nálunk valósuljon meg a nagyobb hozzáadott érték érdekében. Kecskeméten tervezi a Mercedes, hogy kutatás és fejlesztési központot hozzon létre?
– Kecskemét fontos telephelye a Mercedes-Benz globális termelési hálózatának, és a kompaktautók következő generációját is itt fogjuk gyártani. Telephelyünk ilyen irányú fejlesztéseiről viszont a piaci versenyre való tekintettel nem árulhatok el részleteket.
– A jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom: a digitalizáció, a robotizáció és az automatizáció hogyan van jelen a kecskeméti üzemben és milyen újítások várhatóak ezeken a területeken?
– Az új gyár a legújabb Ipar 4.0 szabványok szerint, a digitalizált termelés szellemében épül majd fel, de jelenleg még korai a technológiai kialakításról beszélni. Azt viszont elmondhatom, hogy a Mercedes-Benz 250 millió eurós beruházást valósít meg a kecskeméti gyárban, melynek keretében új karosszériaüzem épül csúcstechnológia felhasználásával. Az építési munkálatok a terv szerint haladnak, és 2018-ra befejeződnek, így az új generációs kompakt járművek összeszerelése során az alkatrészeket már kizárólag az automatizált, önjáró robotok szállítják a logisztikai és árufelvételi zónából - az itt előkészített árukosarakban - az összeszerelő szalaghoz. A teljes beruházás keretében a már meglévő üzemekben is fejlesztések történnek, illetve különböző módosítások mellett új robotokat is elhelyezünk a felületkezelési folyamatok kiszolgálására.
– Az ipar 4.0 segítségével enyhíthető az egyre kínzóbb munkaerőhiány?
– A robotok már ma is folyamatosan jelen vannak termelésünkben, főként ismétlődő feladatok, vagy ergonómiailag, fizikailag megterhelő feladatok kapcsán. Ma egy összeszerelési folyamatot általában vagy munkatárs, vagy robot végez el. Utóbbiak biztonsági okok miatt védőrácsok mögött dolgoznak, ez azonban meg fog változni, mert a jövőben az emberek és a robotok közvetlenül egymás mellett fognak együtt dolgozni, védőrácsok nélkül. Az ember-robot kooperáció által össze lehet majd kapcsolni az ember kognitív gondolkozási képességét és rugalmasságát a robot erejével, kitartásával és pontosságával.
– Elképzelhető, hogy a következő 5-10 évben a kecskeméti gyártósorok mellől teljesen eltűnjön az emberi munkaerő?
– Egy biztos: gyáraink a jövőben sem emberek nélkül fognak működni. Dolgozóinknak természetesen a jövő gyáraiban is lesz munkájuk, hiszen fontos részei ők is munkafolyamatainknak. Amik meg fognak viszont változni, azok az emberek feladatai. Az emberek és robotok viszonya a jövőben az intelligens közös munkán fog múlni. Ez azt jelenti, miközben a robotok fizikailag megterhelő munkát végeznek, munkatársaink vezetői és tervezői feladatokat fognak inkább ellátni.
Christian Wolff
Christian Wolff 2016 januárjában vette át a kecskeméti Mercedes-Benz gyár irányítását. 2012 januárjától az AMG Operations, majd 2013 októberétől a Mercedes-AMG Gmbh ügyvezető igazgatója. Logisztikai vezető feladatokat is ellátott a motorgyárakban, illetve minőségirányítási vezetőként dolgozott a NedCar Hollandiánál. Ezeket megelőzően a Daimler AG-nél gyártással kapcsolatos területeken volt vezető beosztásban Tuscaloosában (Egyesült Államok) és Sindelfingenben (Németország). 1989-ben került a Daimler-Benz AG nemzetközi vezetői utánpótlási csapatába. A Stuttgarti Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát.
