Kőbe faragják mesterségük szeretetét
– Hogyan került Félegyházára a rendezvény?
– Az ötlet még 2015-ben, a Strasbourgban megrendezett kőfaragó fesztiválon merült fel bennem, és amikor megosztottam Csányi József polgármester úrral, ő azonnal támogatta a gondolatot. Egy évvel később, Salzburgban már ismert volt, hogy Félegyháza megkapta 2017-ben a megrendezés jogát. Ez természetesen úgy volt lehetséges, hogy sikerült megnyerni a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete támogatását, amelynek elnökségi tagja vagyok.
– Miért lehet érdekes ez éppen az Alföld, a Homokhátság közepén, ahol faragható kővel is ritkán találkozik a hétköznapi ember?
– Éppen ezért. Errefelé a kőfaragó mesterség hallatán az emberek többsége sírkőre, vagy legfeljebb ablakpárkányra, esetleg konyhapultra gondol. De itt egészen másról van szó! Arról a klasszikus értelemben vett kőfaragásról, amikor egy kőhasábból 16 órai kézi munkával – amihez mindössze vésőt és kalapácsot használnak – létrejön egy mű, és ennek minden mozzanata nyomon követhető. Mi lehet ahhoz foghatóan érdekes egy alföldi ember számára, mint amikor 120 ember elmélyülten alkot Félegyháza főutcáján! A fesztivál főszereplői az európai kőfaragó iskolák végzős tanulói és mesterei, továbbá felnőtt, már gyakorlattal rendelkező kőfaragó szobrászok, díszítő szobrászok, restaurátorok. Mindannyiuk közös célja a szakma népszerűsítése.
– Óriási szervezőmunkának tűnik egy ilyen nagyszabású rendezvény előkészítése és lebonyolítása. Elárulna néhány kulisszatitkot?
– Őszintén megmondom: én sem gondoltam, hogy ekkora fába vágom a fejszémet. Emberfeletti munkát végeznek a szervezők (Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Móra Ferenc Művelődèsi Központ, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete, valamint a Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészek Közhasznú Egyesülete), hogy a legapróbb részlet is a helyén legyen. Elég arra gondolni, hogy minden résztvevőnek szüksége van egy 40-50 kilogrammos kőtömbre a munkájához. Persze, ha ez mondjuk kemény mészkő lenne, 16 óra alatt gépek segítsége nélkül nem lehetne megfaragni. Ezért romhányi homokkövet használunk, ami jól, viszonylag gyorsan faragható, de a szerkezete nem puha. Anyagi értelemben a rendezvény legfőbb támogatója a félegyházi önkormányzat, de rengeteg cég és magánszemély is mellénk állt. A szervező team tagjai - Kovàcs-Csonka Szilvia, Lantos Szabolcs, Ferenczi Krisztina, ès felesègem, Bozókinè Tóth Gabi - nagyon sokat dolgoztak az elmúlt egy évben a sikerért. A téma egyébként a szecesszió és a pusztai élet, ami ősz óta ismert a résztvevők körében, tehát felkészülhettek, előre megtervezhették az alkotást.
– Hogyan zajlik majd a tervek szerint a találkozó két napja?
– Május 19-én, pénteken délutántól érkeznek a kőfaragók, elfoglalják a szállást, kiválasztják a követ, amivel dolgozni fognak. Szombaton reggel 8 órától nyitjuk meg a kőfaragó sátrat, ami ezt követően egész nap szabadon bejárható lesz. Abban csak reménykedni tudunk, hogy erre a két napra napsütéses időt tervez a jóisten. A rendezvényt Pogácsás Tibor államtitkár és Csányi József polgármester nyitja meg, jelen lesz az ipartestület elnöke, Kampfl János is, Rónaszéki Gábor plébános atya pedig áldást mond a kőfaragókra. Lesz gyermek kőfaragás is, a legkisebbek Ytong téglán, a nagyobbak kövön is kipróbálhatják a mesterség fogásait. A munka szombaton a megnyitóután, 8.30-kor veszi kezdetét, és este 8 óráig tart, míg vasárnap 8-tól délután 3-ig folytatódik. Közben már megkezdődik a zsűrizés, a felnőtt és a tanuló kategóriákban az első három helyezés és a különdíj odaítélése. Lesz közönségdíj is, a szavazók között egy alkotást sorsolunk ki. Az eredményhirdetés 15.30-kor lesz a Kossuth utca kőszínpadon. Zárásként – egy támogató jóvoltából – annyi galambot röpítenek fel, ahány résztvevője lesz a fesztiválnak.
– Milyen hozadékai lehetnek a város, a félegyháziak számára ennek a rendezvénynek?
– Ez a hétvége a tömény munka mellett magában rejti a beszélgetés, az élmény, a nevetés élményét is. A versenyzők a kíséretükkel együtt mintegy 200-an lesznek. A kőfaragók mellett érkeznek szülők, tanárok, ismerősök, és egymáson kívül rengeteg helybélivel is kapcsolatba kerülnek. Ennek kapcsán talán életre szóló barátságok is születnek. Másrészt viszont egy Félegyháza léptékű város ritkán szerepel annyit – ráadásul pozitív visszhanggal – a médiában, mint ami a kőfaragó fesztivál kapcsán lehetővé válik. Ugyanakkor az itt készülő alkotások Félegyháza város tulajdonát fogják képezni. Nagy lehetőség ez arra, hogy a város közterei, épületei értékes alkotásokkal bővüljenek. Mindemellett én bízom abban, hogy talán sikerül megnyerni néhány főt egy későbbi félegyházi alkotótáboron való részvételre is.
T. T.
Fotók: Európai Kőfaragó Fesztivál Strasbourg - 2015
