Emlékezés a hősökre
Képgaléria
"A nemzet a jövő nemzedék okulására és a hősi halottainak dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt a napot – mint a hősök emlékünnepét – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak számára szenteli." – fogalmazott az 1924. évi XIV.törvénycikkely. Azonban a Hősök napja ünnep eredete egészen az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amikor először kimondták, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni. Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, amely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta.
A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján. Az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját, és leszögezi: a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő, aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen a napon. Ugyancsak ebben az évben a budapesti Hősök terén felállították a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
„A Magyar Hősök Emlékünnepe, szüleink és nagyszüleink küzdelmei, fáradozásai előtti tisztelgés is, aminek az ad igazán értelmet, ha lesznek olyan nemzedékek, amelyek méltó módon, békés körülmények között folytatják és teljesítik majd be az elődök örökségét."
