Emlékezés a félegyházi áldozatokra
Képgaléria
Egy olyan városban került minderre sor, ahol korábban, hivatalosan immár 1850 óta békében és igen kiemelkedően jó viszonyban éltek együtt a (nagyrészt egyébként szegény) magyarok és a zsidók. Egy városban, amelynek két zsinagógája volt, amelynek ortodox és neológ hitközsége 350 halottat és 26 mártírt, illetve a helyi Vöröskereszt működetése révén egy hadikórházat is adott az első világháborúban résztvevő Magyarországnak, s ahol mindenki saját hősi halottjaként tartotta számon a tanácsköztársaság idején kivégzett Léderer Viktor tartalékos hadnagyot...
A holokauszt félegyházi áldozataira emlékezünk most. A hetven évvel ezelőtt ezen a napon elhurcoltakra: a 352 családra. A 269 férfire, 341 nőre és 373 gyermekre. Azokra, akik nem térhettek vissza - így a híres Schwarz doktorra, a szegények orvosára, aki munkaszolgálatosként lelte halálát valahol messze szülővárosától. És a túlélőkre - így Rothman Lenkére, a svéd festőnőre, vagy Schnapp Leára, az izraeli írónőre... S velük együtt közös örökségünk egy értékes darabjára is, amelyet már sosem kaphatunk vissza...
Rájuk, erre emlékezve koszorúzták meg helyi civilek, illetve Horváth Tamás városi képviselő, vasárnap 17 órakor, a Kossuth utcán található holokauszt-emléktáblát. Sajnálatos, hogy városvezetőink nem rótták le kegyeletüket ezen a napon..."
Eszik Bence
