Itt a vakáció – Mire figyeljünk a táborválasztásnál?
Van-e pedagógus a gyerekekkel?
Ez a kérdés elsősorban a nem az iskola által szervezett táboroknál merül fel. Bármennyire is szeret a gyermekünk kézműveskedni vagy legózni, vagy érdekli akár a filmkészítés, fontos tudni, hogy nem elég az adott szakterületen profinak lenni egy tábor szervezésénél, a gyermekekhez is érteni kell. A sok, egymás számára ismeretlen gyermek egy csapatba kerülése óhatatlanul konfliktusokat okoz, annak szakszerű feloldásához pedig szakértelem kell. Ugyanez igaz a gyerekek fegyelmezésére, irányítására is.
Milyen korcsoportú gyerekek vannak együtt egész nap?
Szintén nem szorul különösebb magyarázatra, hogy egy 6-7 éves és egy 14-15 éves gyerek igényei, érdeklődése jelentősen eltérnek egymástól. Érdemes információt szerezni a csoport nagyságáról, összetételéről és arról, hogy kisebb – korosztályok szerinti – csoportokra tovább bontják-e őket. Sajnos elég gyakori tapasztalat, hogy a vegyes és nagy életkori szórást mutató csapatoknál a felügyelők a nagyobb, tovább koncentrálni képes gyerekekkel foglalkoznak intenzívebben, míg a kicsik „unatkoznak” vagy „rosszalkodnak”, és a szülő erről kap visszajelzést, pedig csak nem vették figyelembe az életkori sajátosságaikat.
Hányan vannak egy csoportban?
Hány gyerek jut egy felnőtt kísérőre? Csatlakozva az előző ponthoz, nagyon nem mindegy, hogy egy 10-12 fős csoportot visz 2-3 felnőtt, ahol szinte személyes figyelem jut a gyerekünkre, vagy például egy 30 fős csapatért felel ugyanennyi felnőtt.
Írásbeli szerződés, biztosítás, felelősség?
Sokakban fel sem merül, hogy nyári tábor kapcsán írásbeli szerződést írjanak alá, biztosítást kössenek, vagy rákérdezzenek, hogy a táboroztató rendelkezik-e biztosítással, pedig ezek is fontos szempontok. A gyerekek egészségi állapotáról a szülők felelőssége nyilatkozni, arról a táboroztató nem tehet, ha valaki fertőző betegséggel küldi el gyermekét a táborba, és így többen megbetegszenek.
Milyen ellátást kapnak a gyerekek? Figyelembe tudnak-e venni speciális igényeket?
Szintén fontos kérdés, hogy mennyit, mikor és milyen minőségben kapnak enni a gyerekek. Ha egész napos vagy ottalvós táborba megy a gyermekünk, próbáljunk információt szerezni az előző évek tapasztalatai alapján az ellátásról, hiszen, ha nem ízlik a gyereknek az étel, képes egész nap étlen meglenni, de ez nyilván nem lehet megoldás. Tájékozódjunk arról, hogy a táborban képesek-e a gyermekünk esetlegesen meglévő ételallergiáját vagy intoleranciáját kezelni, vagy nekünk kell emiatt az étkezéseiről gondoskodni – és, hogy még így is megérni-e nekünk a tábor.
Alkalmas-e a gyerekem a táborozásra?
Végezetül nekünk is objektíven meg kell vizsgálnunk, hogy életkorából, érdeklődési köréből, személyiségéből fakadóan alkalmas-e táborozásra, és ha igen milyen táborba menjen a gyermekünk. Egy alapvetően zárkózott gyereket ne küldjünk egyedül, ismerős nélkül táborozni, mert nem fogja jól érezni magát, nehezen fog feloldódni, és nem ettől fog nyitottá válni. Ugyanez a helyzet, ha a gyerekünk ragaszkodó típusú, nem szeret nélkülünk lenni, vagy fél a sötétben: ne küldjük el ottalvós táborba, mert rettegni fog. Ezek a helyzetek nem megedzik a gyereket, hanem elmélyítik a már meglévő félelmeit. Ne küldjünk izgága gyereket sok üléssel járó kézműves táborba, ő menjen sportolni, míg a kényelmesebb gyerek élvezni fogja az olyan táborokat, ahol pihenhet, kikapcsolódhat.
