Kullancshelyzet: veszélyben a szülők
Szakorvosok a nyár beköszöntével ismételten felhívják a figyelmet, hogy hazánkban és egyes környező országokban, kedvelt nyári úticélokon is sok a fertőzött kullancs. Ez pedig azért veszélyes, mert egyes betegségeknek, mint például a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladásnak a szövődménye akár nagyon komoly fizikai és szellemi károsodás is lehet. A már kialakult vírusos agyvelőgyulladás ellen nincsen gyógyszer, a védőoltás azonban hatékony védelmet adhat. Az immunizálás három oltással történik, a hosszú távú védettség fenntartásához be kell adatni mindhárom oltást, illetve az ismétlő védőoltásokat.
A kullancsencephalitis előfordulása a beszámolók szerint gyakoribb a középkorú, idősebb korosztályban, ráadásul az idősebbeknél a betegség lefolyása is súlyosabb lehet, ezért számukra is hasznos a védőoltás.
– Több tényező is szerepet játszik abban, hogy több a felnőtt beteg, mint a gyermekkorú. A szülői gondoskodásból fakadóan a felnőttek jellemzően több figyelmet fordítanak gyermekük egészségére, mint a sajátjukéra. Kirándulások, túrázások után a gyerekeket figyelmesen átvizsgálják, az esetleges kullancsot nagy valószínűséggel időben eltávolítják – mondta el dr. Vajer Péter családorvos.
Más tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy az idősebbek körében gyakoribb az incidencia. Az elmúlt évtizedekben az egészséges életmódra való törekvés jegyében a felnőttek, idősebbek is több időt töltenek a szabadban, sportolnak, túráznak, tehát nagyobb eséllyel csípheti meg őket a kis vérszívó is.
Dr. Vajer Péter hozzátette: – A fiatalabb korosztályok átoltottsága a tapasztalataim szerint nagyobb arányú, mint az idősebbeké. Sokan még ma is a gyermekkorhoz társítják a védőoltásokat, pedig például az influenza elleni vakcina mellett a kullancsencephalitis elleni oltást felnőttkorban is érdemes komolyan venni. Örvendetes, hogy egyre több gyerek részesül a megfelelő védelemben, azonban, mint a tendencia is világosan mutatja, a szülőknek magukra is figyelniük kell.
Azzal a ténnyel is szembe kell néznünk, hogy a parazita ma már nemcsak a természetben, hanem városi zöld környezetben is előfordul. Játszótereken, sportpályákon, strandokon is megtalálható, és egyre magasabban fekvő területeken, hegyekben is megél. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekszik. Hazánkban a betegség előfordulása csökkenő tendenciát mutat, ám szomszédaink közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország egyes északi régiói is fertőzöttek. Néhány uniós országban drámaian megnőtt a kullancsencephalitis előfordulása az elmúlt évtizedekben, Németországban például az ezredforduló után megduplázódott az esetszám.
Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.
Ijesztő szövődmények
Kullancsencephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, hiszen orvoshoz általában csak azok kerülnek, akiknél kialakul a betegség központi idegrendszeri gyulladással járó második fázisa is. Míg az első fázis csak lázzal és izomfájdalmakkal jár, a betegek egyharmadánál kialakuló második szakaszban súlyos tünetek jelentkeznek: tarkómerevség, magas láz, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés.
A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, a páciensek fele szövődménymentesen gyógyul, azonban a maradványtünetek másoknál a fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség enyhébb vagy kifejezetten jelentős csökkenését okozzák. Gyermekkorban gyakori a jóindulatú lefolyás. Az enyhébb szövődmények között gyakori a visszatérő fejfájás, memóriazavar, a görcshajlamra utaló EEG-eltérések. Az izombénulás és az egyéb súlyos maradványtünetek olyannyira életre szólóak lehetnek, hogy a kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen feladni tanulmányait, addigi munkahelyét.
A védőoltás hatékonyságára a Magyar Honvédség gyakorlata is példával szolgál. Számottevően csökkent a megbetegedések száma, miután a katonaság 1997-ben a korábbi évekhez képest két-háromszorosára növelte a beadott oltóanyag mennyiségét. Két évvel későbbi adat szerint a katonák között gyakorlatilag megszűnt a kullancsencephalitis előfordulása.
Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az alapimmunizálás három oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, illetve 9-12 hónap elteltével a harmadik oltást. Ahhoz, hogy védettségünk hosszú távon fennmaradjon, egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni.
Az alapimmunizálást követően emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet alapesetben a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos adhat részletes tájékoztatást.
