Átadták a Dobos Krisztina Díjakat
Képgaléria
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében elmondta, hogy 149 évvel ezelőtt Eötvös József ezen a napon terjesztette fel az Országgyűlésnek a népoktatásról szóló törvényjavaslatát. Mint mondta, a népfőiskolai törvény az első volt azon törvények között – Európában is – amely bevezette a 6-12 éves gyermek tankötelezettségét és elindított egy olyan folyamatot, amely segítségével Klebelsberg Kuno idejében a kiteljesedését is megélhettük.
Dobos Krisztina ennek volt a nemzetpolitikai napszámosa – fogalmazott Lezsák Sándor, majd elmondta, hogy Dobos Krisztina matematikus volt, és életútja a rendszerváltoztató esztendők történetét hordozza magában. Hozzátette: amikor a Népfőiskola Alapítvány kuratóriuma a díjat alapította, azokat a választókerületben munkálkodó pedagógusokat szerette volna kitüntetni, akik egész életükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a „megmaradható” iskolák megmaradjanak.
A díjra több ajánlás is érkezett. Idén Takács Sándor Józsefné, Grafl Rezső és Ártim János részesült kitüntetésben. Az oktatáspolitikus munkásságára emlékezve a három díjazott pedagógust, Dobos Krisztina szellemi örököseit, a következőképpen méltatták:
Takács Sándor Józsefné, a Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanára és munkaközösség vezetője 1983-ban szerzett diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán matematika-fizika szakos általános iskolai tanárként. 1982-től tanít megszakítás nélkül a kömpöci általános iskolában. Az elmúlt évtizedek szervezeti változásai során intézményvezető-helyettesi, munkaközösség-vezetői feladatokat látott, lát el a dóci székhelyű Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda kömpöci telephelyén. Munkája során koordinálja az iskola pedagógusainak, valamint technikai dolgozóinak szakmai munkáját.
Aktív szerepet tölt be az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, amely rendezvényeket településszintű elismerés övez. Nagy hangsúlyt fektet a diákok felzárkóztatására. Embersége, segítőkészsége, gyermekcentrikussága miatt bizalommal fordulhatnak hozzá a kicsik, szülők, kollégák egyaránt. A három és fél évtizedes helyi munkássága során odaadó munkájával méltán érdemelte ki a lakosság megbecsülését, tiszteletét.
Grafl Rezső pályakezdő fiatalként került Kunszálás községbe 1980 augusztusában. Azóta megszakítás nélkül - immár 38 éve - a kunszállási iskola pedagógusa, 18 évig pedig az intézmény vezetője is volt. Pedagógusi pályája elején földrajz-népművelés szakon szerzett diplomát, 1999-ben pedig nevelő-oktató munkája mellett megszerezte a történelem tanári képesítést.
Szaktárgyaiban is tükröződő személyes érdeklődése szorosan kapcsolódott össze a település helytörténeti és kulturális életének, értékeinek megőrzésével, formálásával, több generációt is felnevelő pedagógusi pályája, vezetői munkája során pedig ízig-vérig „kunszállásivá” vált pedagógus, gyermekek és felnőttek százainak mutatott példát emberségből, a szűkebb haza megbecsüléséből, s váltak a keze alatt nevelkedő diákok értékes fiatallá, felnőtté.
Számos, a diákság, vagy a falu közössége számára rendezett eseményeknek szervezője, segítője. Lexikális tudással felvértezve ma is történelmet, földrajzot, természetismeretet tanít kunszállási gyermekek számára. Mai és volt diákjai hálával gondolnak arra a nevelésre, amit tőle kaptak, s tartják érdemesnek a „Pedagógusok a kistelepülésekért”-díjra.
Ártim János, az ágasegyházi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója. Pályája, eddigi munkássága nem csak az általa vezetett intézményre, de az egész település életére is hatással van. Szakmai és emberi értékei szilárdan vezették azon az úton, amelyet most ezzel a díjjal ismertek el. Pályája 1983-ban indult, amikor Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán megszerezte matematika-testnevelő tanár szakos diplomáját. A későbbiekben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgát tett, majd 2012-ben újabb szakvizsga következett, ezúttal tanügy-igazgatási szakértői területen.
Pályáját a diploma megszerzése után a fülöpházi általános iskolában kezdte, 2 év után került az ágasegyházi iskolába, ahol 6 évet töltött. 1991-ben ismét a fülöpházi általános iskola adott számára munkát több éven keresztül. Ágasegyházára 1999-ben iskolaigazgatóként került vissza, ahol azóta is az iskola vezetője. Vezetői munkája mellett a település életének is meghatározó személyiség lett családjával együtt az évtizedek során.
Alapító tagja volt a helyi polgárőr egyesületnek, volt idő, amikor a helyi könyvtárat és sportcsarnokot vezette, a mozit működtette. Érthető azonban, hogy testnevelőként a sport közel állt és áll a szívéhez. Az elmúlt évtizedekben több tanítványa focizott és játszik ma is a KTE korosztályos csapataiban. A Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnökségi tagjaként, majd elnökhelyettesként évek óta szervezi a Lakiteleki Népfőiskolán megrendezett labdarúgó tornákat a kisiskolák részére.
