Nincs több halogatás: ki kell váltani az életveszélyes gyűjtőkéményeket!
Drasztikus megoldás: lezárás
„Az utóbbi időben a kémények ellenőrzését végző Katasztrófavédelmi Igazgatóság a régebbi társasházakban tömegesen és azonnali hatállyal záratja le a közös kéményekbe bekötött vízmelegítőket. Szívesen olvasnék lapjukban ezzel kapcsolatos írást, amely az illetékes szervek szakmai magyarázatát további terveit tartalmazza, különösen arra tekintettel, hogy ezek a kémények eddig is az elmúlt 10-20 évben ugyanilyen veszélyesek voltak. Az új meleg víz ellátás kiépítése pedig számottevő költség” – írja egyik olvasónk.
Fontos a megelőzés
Érdeklődésünkre Kovács Andrea tűzoltó főhadnagy, katasztrófavédelmi szóvivő az alábbi, minden részletre kiterjedő választ juttatta el lapunkhoz:
Bács-Kiskun megye 96 településén 2016. november 1-től a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (a továbbiakban: BM OKF GEK) Kéményseprőipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezete – mely szervezet nem összetévesztendő a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, mint tűzvédelmi hatósággal – végzi a kéményseprő-ipari közfeladatot a lakosság körében.
A kéményseprő-ipari szolgáltató felügyeletét, valamint a kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7.§-a alapján.
A kéményseprési közfeladat ellátása során a legfontosabb cél, hogy sikeresen megelőzzük a kéménytüzeket és a szén-monoxid-mérgezéses baleseteket. Ennek érdekében a BM OKF GEK Bács-Kiskun Megyei Ellátási Csoportja élni fog a törvény adta azon lehetőségével, hogy ellenőrzései során minden tőle elvárható és szakmai szempontból alátámasztott döntést- és intézkedést meghozzon az állampolgárok életének- és testi épségének megóvása érdekében.
Azon társasházak és lakásszövetkezeti ingatlanok (a továbbiakban: társasházak) esetében, ahol az előző években a korábbi közszolgáltató már felhívta a figyelmet az érintett gyűjtőkémények felújítására és karbantartására, továbbá ott ahol a 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat lejárt a katasztrófavédelem kéményseprői a jogszabály- és a szakmai szabályainak megfelelően járat tömörség vizsgálatnak vonják alá az égéstermék-elvezetőket. A vizsgálat két részből áll füsttömörségi- és gáztömörségi (szivárgási érték) vizsgálatból. A füsttömörségi vizsgálat során a felmelegített égéstermék-elvezető alján az egyik szakmunkás arra alkalmas anyaggal füstöt képez, a járat bekötőnyílásainak lezárását követően, a másik szakmunkás a felső tisztítás helyén a füst megjelenésekor lefojtja a járatot, majd teljes hosszában, szemrevételezéssel ellenőrzik a füstszivárgást. A gáztömörségi vizsgálat során környezeti hőmérsékleten az egyik szakmunkás az égéstermék-elvezető kitorkollását, a csatlakozási helyeket tömören lezárja, míg a másik szakmunkás az egyéb nyílások, csatlakozási helyek tömör lezárását végzi. Ezt követően a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás) szerinti túlnyomás alá helyezi az égéstermék-elvezető járatát és elvégzi a szivárgási érték meghatározását, amely a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás) által meghatározott mértéket nem lépheti túl.
Amennyiben a füsttömörségi vizsgálat során füstszivárgást tapasztalnak a kéményseprők, illetve a gáztömörségi vizsgálat során a szivárgási érték a meghatározott mértéket túllépi, az égéstermék elvezető(k) használata életveszélyes, a kéményseprő azonnali hatállyal megtiltja azok használatát.
A katasztrófavédelem kéményseprői a fenti vizsgálatokat sormunka keretében az idei fűtési szezon végeztével – különös figyelmet fordítva arra, hogy a lakók véletlenül se maradhassanak fűtés nélkül a jó idő beállta előtt – erre kijelölt időpontokban kezdték meg. Az ellenőrzések tervezett megkezdéséről – 2017. június 8-án a Kiskunfélegyházi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság emeleti tárgyalójában – közös tájékoztatót tartott a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltsége és a gázszolgáltató képviselője a közös képviselők részére.
A gázszolgáltató helyszínen lévő szakembere részletes tájékoztatást adott arról, hogy amennyiben az ellenőrzés eredményeként a kémények életveszélyesnek minősülnek a gázszolgáltató a kéményre kötött gázkészülékek főelzáróit lezárják!
A lakóközösség teljes körű tájékoztatás érdekében a fenti tájékoztatóval párhuzamosan a társasházak lépcsőházaiban értesítést függesztettek ki kollégáink annak érdekében, hogy mindenki tudomást szerezhessen a munkálatok pontos időpontjáról.
A katasztrófavédelem kéményseprői a korábban már végrehajtott sormunkák keretében kiállított Tanúsítványokon írásban hívták fel a tulajdonosok figyelmét ezen munkálatok elvégzésének szükségességére.
A munkálatok alkalmával minden kéményt kamerás- és füst tömörség vizsgálatnak vetettek alá a katasztrófavédelem kéményseprői, az ellenőrzött kémények állapota életveszélyesnek minősült (mindenki számára egyértelmű bizonyíték lehetett, amikor a fugák, a villanykapcsolók és a vízóra szekrényből is dőlt a füst!). Az ellenőrzés eredményeként az égéstermék-elvezetők jelentős részét letiltották, és a gázszolgáltató szakemberei azonnal lezárták a készülékeket.
Életveszély: szénmonoxid
A fűtési szezon végével csökken valamelyest, de nem szűnik meg teljesen a szén-monoxid-mérgezés kialakulásának veszélye. Az egész évben használt gázüzemű átfolyós vízmelegítők, bojlerek és az időszakosan használt fatüzelésű kályhák, kandallók karbantartásának elmulasztása esetén a fűtési szezonon kívül is fennáll a szén-monoxid mérgezés kialakulásának kockázata.
A szén-monoxiddal kapcsolatos balesetek több mint fele a fürdőszobákban történik. Az okok között pedig a levegő-utánpótlás hiánya szerepel az első helyen. A gázüzemű átfolyós vízmelegítők, vagy a bojlerek és a páraelszívók egyidejű működése esetén egy teljesen zárt fürdőszobában percek alatt elhasználódik a rendelkezésre álló levegő. Az így keletkező vákuum hatására az égéstermékek visszaáramlanak a kéményből a készülékbe, majd a fürdőszobába.
Ezért ügyeljenek a lakás szellőztetésére, a szén-monoxid-érzékelők helyes használatára, és figyeljenek a jelekre: émelygés, fejfájás, szapora légzés, kipirult arc, eszméletvesztés lehet a jele a szén-monoxid-mérgezésnek. Ha ilyet tapasztalnak, azonnal hagyják el a helyiséget, szellőztessenek és tárcsázzák a 112-es segélyhívót.
További információkat olvashatnak az alábbi oldalakon:
Tudnivalók a kéményseprésről (letölthető)
www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu
A kéményseprési közfeladat ellátása során a legfontosabb cél, hogy sikeresen megelőzzük a kéménytüzeket és a szén-monoxid-mérgezéses baleseteket. Ennek érdekében a BM OKF GEK Bács-Kiskun Megyei Ellátási Csoportja élni fog a törvény adta azon lehetőségével, hogy ellenőrzései során minden tőle elvárható és szakmai szempontból alátámasztott döntést- és intézkedést meghozzon az állampolgárok életének- és testi épségének megóvása érdekében.
A kéményseprő-ipari szaktevékenységgel kapcsolatban felmerült kérdéseik esetén forduljanak bizalommal a BM OKF GEK Bács-Kiskun Megyei Ellátási Csoportjához a 1818. 9.1-es kormányzati vonalon keresztül vagy személyesen a 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 15. szám alatt.
Az önkormányzat segít és tájékoztat
Farkas Mihály, az önkormányzat lakásügyintézője kérdésünkre elmondta, hogy nem újkeletű problémáról van szó Félegyházán, éppen ezért 2015-ben, az akkor meghirdetett Otthon melege pályázat kapcsán az önkormányzat 15 százalék támogatást adott az állami támogatás mellé azoknak a lakóközösségeknek, akik akkor vállalkoztak a megoldást hozó beruházásra. 24 lakógyűlésen tájékoztatták annak idején erről a lehetőségről az érintetteket, amiből 6 adta be a pályázatot. Számukra ez megnyugtató megoldást hozott, és most nincsenek gondban.
Farkas Mihály szerint a fűtési szezonban történt halálos kimenetelű szénmonoxid mérgezéseknek is szerepe lehet abban, hogy a hatóságok véget vetettek a régóta tartó halogatásnak, és a korábbi gyakorlatnál erélyesebben lépnek fel. Ehhez pedig nem voltak a lakók hozzászokva. Egyébként a problémát tetézte, hogy január óta folyamatosan várták a lakóközösségek, hogy társasházaknak is kiírják az Otthon melege pályázatot, de ez a mai napig nem történt meg.
S bár az önkormányzatnak semmilyen szerepe nincs ebben a folyamatban, csupán bizonyos tájékoztató feladatot vállalt fel önként a lakosság támogatása érdekében – legutóbb 2017. február 8-án a hivatal épületében megtartott előadáson a katasztrófavédelem szakembereinek lezárással kapcsolatos előadását hallgathatták meg az érintett lakóközösségek képviselői – természetesen figyelemmel kísérik az ügy alakulását. Farkas Mihály ezúton is felhívja a lakóközösségek figyelmét arra, hogy a gyűjtőkémények a társasház alapító okiratában szereplő közös tulajdon részét képezik, ezért bármilyen döntés születik, az csak abban az esetben lesz érvényes, ha lakógyűlést hívnak össze. A helyzet megoldására különböző alternatívák közül választhatják ki a társasházi lakóközösségek a számukra legmegfelelőbbet. Dönthetnek a kéménybélés mellett, központi fűtés kialakítása mellett, de megoldást jelenthet a villanybojlerre való átállás is (amennyiben az ezzel járó terhelést elbírja a társasház fővezetéke), illetve megújuló energia is szóba jöhet. A pályázati lehetőségeket továbbra is figyelemmel kísérjük és arról tájékoztatást nyújtunk.
A döntés a lakóközösségeké. A tét pedig az ott lakók biztonsága.
Tóth Timea
Fotó: illusztráció
