Titkok a levéltárból - Gimnáziumi órarend 1853/1854
Az 1850-es évekbeli, osztrák tanterv szerinti tantárgyfelosztásról és órakezdésekről szemléletes, a mai olvasó számára bizonyára érdekes képet ad az iskola 1853/54-es tanévre készített órarendje, amely latin nyelven íródott. A dokumentumon ebből adódóan a hét napjainak is latin elnevezését használták, amelyek bolygók, illetve pogány római istenek nevéből származnak: die Lunae (Hold napja, azaz hétfő); die Martis (Mars napja, azaz kedd), die Mercurii (Merkúr/Mercurius napja, azaz szerda), die Veneris (Vénusz/Venus napja, azaz péntek), illetve die Sabathi (a héber ’sabbat’ szóból származó szombat).
Azonnal szembetűnik, hogy nem szerepel az órarendben a die Iovis (Jupiter napja, azaz csütörtök), ellenben ma már furcsálljuk, hogy szombaton is iskolába kellett menni. Az iskola ilyen heti munkarendje a Mária Terézia által 1777-ben jóváhagyott, Ratio Educationis-nak nevezett átfogó oktatási-nevelési rendszerre vezethető vissza. Itt szabályozták az iskolai év kezdetét és végét, amely november 1-jétől szeptember közepéig tartott (a „nagyszünet” tehát őszre esett), valamint az egyéb pihenőnapokat: vasárnap és ünnepnap a diákok istentiszteleten vettek részt, ekkor nem volt tanítás, viszont a korábban szokásos keddi és csütörtöki pihenőnapokból a Ratio csak a csütörtököt engedélyezte. Tehát csütörtökön nem kellett iskolába menni, viszont szombaton meg igen.
A félegyházi algimnázium tanóráinak rendjei is más volt, mint ma: délelőtt 8-tól 11 óráig tartottak három tanórát, majd délután 2-től 4-ig másik kettőt, tehát egy nap 5 tanórája volt minden diáknak, a nap közepén egy három órás ebédszünettel. Az órarendből teljesen hiányoznak a ma „készségtárgyként” ismert tanórák (rajz, ének, testnevelés), magas óraszámban szerepelt viszont a latin, a görög, a német és a hittan.
Ónodi Márta
