Megöregedni humorral, méltósággal
Képgaléria
Aprócska, de otthonos szobáikban egy emberöltő legfontosabb állomásainak apró emlékei: fotók a családtagokról, kézimunkák az aktív évekből, emléktárgyak élő és már eltávozott szerettektől. Kelemen Sándorné Mara mindössze 51 éves, de már 9 esztendeje az intézmény az otthona. Gerincproblémái miatt szorul gondozásra, bár óriási akarattal igyekszik megőrizni önállóságát.
– Amit csak bírok, magam végzek el a tisztálkodástól az ágyazásig. Szeretek keresztrejtvényt fejteni és sakkozni, az elektromos kerekesszékemmel a városba is kijárok – mondja büszkén. Csillogó szemekkel mesél azokról az időkről, amikor úgy élt, mint bárki más. Baromfitenyésztő a szakmája, dolgozott a műanyaggyárban, felnevelt két gyereket. S bár az elmúlt évek a testét kerekesszékbe kényszerítették, érzései, vágyai és álmai szabadon szárnyalnak. Izgatottan nyújtja át a füzetet, amely erre a másik világra nyit kaput. Mara ugyanis verseket ír, leghűségesebb olvasói pedig az otthon dolgozói és lakói. Íme kettő, a sok közül:
Esély
Mikor úgy érzed a te életed,
Már nem lesz jobb sohasem
Ne add fel kérlek,
Bízz Önmagadban!
Hidd, van még esély,
Hisz az élet szép.
Légy erős s kitartó,
Hogy célhoz érj!
A reményt ne add fel,
Nem egyedül vagy;
Aki remél keresi,
Az utat a boldogság felé.
Ezt a szép érzést,
Lehet már rég érezted;
legyen célod s vágyad,
Az, hogy boldog légy.
Én és a világ!
A világmindenségben
Én csak egy porszem vagyok,
De azért olykor-olykor
Úgy érzem, boldog vagyok.
Nagy-nagy ez a világ,
S én alkalmazkodom.
Napjaim ki vannak töltve
Nem unatkozom.
S van úgy, hogy szomorú,
Máskor bizakodom.
E világra születtem,
De csak egy pont vagyok.
Viszont van egy vágyam,
Egy nagy álmom,
Ha megvalósul, hittel remélem
Boldogságom megtalálom.
Míg szemem a sorok között fut, magamon érzem várakozással teli pillantását.
– Tetszik? – kérdezi csöndesen.
– Nagyon szép – válaszolom, mire szemeibe könny fut.
– Ha valami nagyon foglalkoztat, verset írok róla, és megkönnyebbülök – mondja, új tartalmat adva a soroknak.
A Csanyi úti idősek otthonában Gálig Erzsébet, a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény vezetője a kísérőm. Végigjárjuk az 1994-ben és 1998-ban, két ütemben épült ingatlant. A kellemes nyári délelőttöt szinte minden lakó a szabadban tölti. A terasz hűs árnyékában a gondozó őrző tekintete mellett levegőznek a demencia betegségben szenvedő lakók. Többségük gyakorlatilag semmiféle kontaktusra nem képes, de a kert szépsége, a gondoskodó szavak és érintések még őket is megérintik.
– Pillanatnyilag 22 fő demencia szakvéleménnyel minősített súlyos demens ellátottunk van, de hamarosan újabb 14 igényt nyújtunk be a Szakértő Bizottsághoz – magyarázza Jaksa Imréné Edit osztályvezető ápoló hozzátéve: erre azért van szükség, mert az állami finanszírozásnál ezt figyelembe veszik.
Egyébként a 105 férőhelyes intézményben mindössze néhányan vannak, akik állapotuknál fogva nem mozdíthatók, mindenki mást igyekeznek mobilizálni a gondozók. A 28 dolgozó 12 órás műszakban váltva egymást végzi ezt a nagy odaadást kívánó, fizikailag, mentálisan és emberileg is megterhelő munkát.
Gálig Erzsébettől megtudom, hogy az intézmény korábban emeltszintű ellátó részleg volt, ami a tárgyi feltételekben (például az egy- és kétágyas, fürdővel rendelkező szobákban) is tükröződik. A normatíva csökkenése miatt időskorúak otthonává minősíttették, azonban még így is szükség van minden évben a térítési díj és az állami finanszírozás mellé az önkormányzat további támogatására. A Csanyi úti otthon mellett a Nádasdy utcán van még egy hasonló intézmény, ahol 75-en vannak elhelyezve. Ellátásra jelenleg 43-an várakoznak, az általános várakozási idő összintézményi szinten 2 év.
Az intézményvezető szerint az idősgondozásban kiemelt jelentősége van a hozzátartozókkal való kapcsolattartásnak. Ennek elmélyítését szolgálják az intézmény rendezvényei, mint például a majális, a családi és nyílt napok, vagy az idősek hete programjai. Különösen nagy jelentősége van az időseket érintő kórképek hátterének, tüneteinek és hatásainak a megismertetésének. Ezek közül is kiemelkedik a demencia, amelynek aránya folyamatosan nő az ápoltak körében.
– A hozzátartozók nehezen tudják elfogadni ezt a gyógyíthatatlan állapotot. Az intézménybe való bekerülést követő első három hónap különösen kritikus időszaknak számít, ugyanis az új környezet, a mindennapi életben bekövetkező változások gyakran állapotromlást idéznek elő az időseknél, amit a családtagok nehezen élnek meg. Nagy segítségünkre van ezekben a helyzetekben az intézmény pszichiátere, dr. Mátyássy Adrienn. Az idei idősek hónapja alkalmából a demenciáról szóló előadásokkal szeretnénk segíteni az érintett hozzátartozók tájékozódását a témában – mondja Gálig Erzsébet.
T. T.
Mit jelent a demencia?
(forrás: egészségtukor.hu)
A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.
A latin eredetű demencia kifejezés szó szerint "ész, értelem nélküli állapotot" jelent. Az orvosi használatban azonban a szellemi képességek hanyatlásával, csökkenésével azonos.
Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással!
A demencia tünetei
A szellemi teljesítőképesség csökkenése- az emlékezés rövidül, később csökken
- a gondolkodás lassul
- a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken
- nem jutnak eszünkbe a szavak
- romlik a tájékozódási képesség
Pszichés tünetek- ingerültség
- agresszió
- a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre
