Dél-Koreában mutatkozott be a Kurultaj
Képgaléria
Dél-Korea fővárosában, Szöulban véget ért az Eurázsia Altaj Kultúrális Fesztivál, a Kurultáj koreai képviselői Hande Kavarnali és Cho Sung Hee vezetésével, “Eurázsiai Turán Kultúra és Gazdasági Intézmény” szervezésével és Szöul önkormányzatának támogatásával. A színes programokon az altaji-, turáni területekről elszármazott rokon népek kultúráját mutatták be. A fesztiválon külön magyar pavilon is nyílt, amelynek fókuszában a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés és a Magyar Turán Alapítvány munkáját ismerhették meg a látogatók.
A koreai nép előd törzsei feltételezhetően a neolitikumban Közép-Ázsia irányából vándorolhattak a Koreai-félszigetre, ahol három korai királyság alakult ki. Majd a Silla királyság idején (Kr.e. 57 – Kr.u. 935.) egyesültek az addig egymással hadban álló területek, így kialakult az egységes koreai állam. Az ország nyelvének eredete (akárcsak hazánkban) elég sok vitát keltett. Ma az egyik legelfogadottabb álláspont szerint az urál-altaji nyelvcsalád altaji ágához tartozik, így többek között rokona a török, mongol, magyar és legerősebben a japán nyelvnek. A közép-ázsiai eredetet támasztja alá, hogy Koreában mind a mai napig fennmaradt az ősi sámánikus vallás. (A Silla királyság idején még államvallás volt.)
A hatalmas Turáni-alföld népeinél a lovas harcmodor és a kiemelkedően erős fegyverré fejlesztett íjak használata jellemzi az onnan elszármazó népek hadviselését. Koreában sincs ez másként, a legősibb és legmegbecsültebb harceszközük az íjaik voltak. A koreai sportolók manapság is tarolnak a (gyalogos) íjászversenyeken. A másik kiemelkedő harcmodoruk a lovas harc alkalmazása. A három királyság idején az északi Kogurjo királyság rettegett lovasnép hírében állott, félelmetes lovas-harcosoknak bizonyultak a visszacsapó íjjal is felszerelkezett Sillai hvarang alakulatok. A korai keleti hunok a Han-dinasztia bukása után Korea északi területén is alapítottak hatalmi központokat. A Kogurjo állam fejlődésében jelentős szerepet játszhattak a hun kulturális hatások.
A Turáni-alföld régiójából szétvándorolt (vagy ma is ott élő) íjfeszítő, lovas kultúrájú népek történelemformáló szerepe igencsak meghatározó volt az egész eurázsiai nagykontinensen. A közös tőről fakadó, ám mára egyedivé fejlődött nemzeti kultúráink bemutatása fontos feladat a rokon kultúrájú népek körében. Erre szép példát mutat a Dél-koreai rendezvény megszervezése.
