Újjáéled a Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron
Képgaléria
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október 10-én tartott sajtótájékoztatót Tiszaalpáron, amelyen a Nagy-tó revitalizációs fejlesztési munkálatai befejezéséről számoltak be. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere. A helyszín a felújított Árpád-kori falurekonstrukció volt, amelyet ez alkalommal nyitottak meg újra a látogatók előtt.
Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője az átadáson elmondta: természeti értékeink védelmére az alaptörvény szavai is köteleznek mindenkit. A tiszaalpári Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Tiszaalpár a turisták vonzó és keresett célpontjává váljon, az idelátogató iskolás csoportok pedig egy kirándulás keretében élményszerűen ismerhessék meg egykori őseink mindennapi életét.
A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Tiszaalpári Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna eliszaposodott, így a szabályozott vízáteresztés nem volt megoldható. Még a jó vízellátású években is többször a kiszáradás fenyegette, vize gyakran túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt neve ellenére inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.
– Az élőhely-fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egy méteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is – számolt be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
A pályázat keretében a mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez.
– A projekt részeként felújítottuk a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel megoldottuk a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbánya tavat több száz gumiabroncstól szabadítottuk meg, valamint egy csatornával és áteresszel kapcsolatot teremtettünk közte és a Nagy-tó között, ahol nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak – ismertette Ugró Sándor.
A nemzeti park még egy fotósles megépítését is tervezi, amelyet várhatóan tavasszal használhatnak majd a természetkedvelő fényképészek.
A sajtótájékoztató helyszíne a tiszaalpári skanzen is nemrég újult meg, hiszen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, így szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.
A felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek. A felújítás során nem csak ezek épültek újjá, de csoportos foglalkozások számára kültéri bútorzattal is kiegészítették, melyek interaktív bemutatókat is lehetővé tesznek. A tájékoztató táblák információs anyagának összeállításába a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit is bevonta a nemzeti park.
A sajtótájékoztatón Tiszaalpár Önkormányzata és a nemzetipark-igazgatóság együttműködési megállapodást írt alá a skanzen közös üzemeltetéséről, amely ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.
A bemutatóhely nyitvatartásának időtartama: április 1-jétől október 31-éig hétfőtől vasárnapig 9 és 16.30 között. November 1-jétől március 31-éig a bemutatóhely zárva tart, azonban Tiszaalpár Önkormányzata előre bejelentkezett csoportok és helyben jelentkező látogatói igény esetén biztosítja a megtekinthetőséget.
A skanzen és a tőle karnyújtásnyira található bronzkori földvár együttesének meglátogatásával időutazást tehetünk a múltba, miközben a várdomb tetejéről a Duna-Tisza köze egyik legszebb panorámája, az Alpári-rét tárul a szemünk elé.
„Vizes élőhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetőségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” című KEHOP 4.1.0 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park
