Érzelmekből táplálkozzon a festészet, és érzelmeket váltson ki, vallja Lukács Ferenc festőművész

– Lukács Ferenc expresszív erejű képei között járva nem egy könnyed kikapcsolódást ígérő utazásra indulunk. Inkább Dante és Vergilius nyomában leereszkedünk az alsó világba. Tudatunk mélyére kell hatolnunk, hogy megértsük, befogadjuk ezeket a műveket. Érzékenyíteni kell magunkat – mondta Szabó Ildikó művésztárs a tárlat megnyitóján október 27-én, a Móra Ferenc Művelődési Központban. A kiállítás megnyitóján – amely november 22-éig látogatható – közreműködött Majoros Tóth Judit és Zoltán Zoltán.

Az „Ez van” címmel nyílt tárlat megnyitóján Szabó Ildikó elmondta: – Fecó 25 éve van a pályán mint festő. Műveinek stílusa az absztrakt expresszionizmus 100 éves múltjáig nyúl vissza. Ez a stílus akkor kezdődött, amikor a festők szakítottak a látványelvű festészettel, és a fotók, fotóművészet korszakában úgy döntöttek, hogy a színek, a foltok, a gesztusok ereje a legfontosabb. Az, hogy érzelmekből táplálkozzon a festészet és érzelmeket váltson ki.

Mit tehet az ember, ha festőnek születik? Fájdalmas emlékei képekké kívánkoznak válni – akár tetszik, akár nem – mert „ez van”. Így hát itt vannak. Szomorúság szülte erős vonalak, foltok. Ezek a művek az elmúlt három hónapban születtek, a festő édesapjának halála után. Az alkotások annak a belső átalakulásnak a kiérlelt festői lenyomatai, amelynek során a fiúból, az apa nyomdokaiba lépő férfi lett. Minden vonal, minden folt egy-egy elejtett teher, amelyet most ő felvesz a vállaira – zárta tárlatmegnyitó gondolatait Szabó Ildikó.

s. r.

Kövessen minket a Facebookon is!