Kultúra 2017. október 28. 16:00

A reformáció művészeti vonatkozásai

Képgaléria
A reformáció művészeti vonatkozásai
Utolsó állomásához ért a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban az a programsorozat, amelynek keretében előadásokkal emlékeztek a reformáció 500. évfordulójára. Ebből az alkalomból dr. Fogarasi Zsuzsa művészettörténész, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója tartott előadást a Hattyúházban a reformáció művészeti vonatkozásairól.

Az előadó szavait hallgatva átfogó képet kapott a közönség arról, hogy a reformáció következtében milyen új lehetőségek nyíltak meg a művészet minden terén. A reformáció 500 évvel ezelőtt a tízparancsolatra hivatkozva kitiltotta a református templomokból a szentképeket és a szobrokat, ugyanakkor ezzel utat nyitott számos területen a művészetek világi fejlődése előtt, így a zene, az irodalom, a könyvnyomtatás és még számos más művészeti ág reneszánszát hozta magával.

A reformáció nagy alakjai az istentiszteleteken az imát, a közös éneklést, az úrvacsorát, valamint a prédikációt helyezték előtérbe, így nagyobb szerepet kaptak az Istent magasztaló énekek is, amelyeket anyanyelvükön énekelhettek a hívek. Dr. Fogarasi Zsuzsanna megemlítette Johann Sebastian Bach műveit is, amelyek ma is tovább viszik a reformáció örökségét.

Az előadáson Sztárai Mihályról is hallhatott a közönség, akit hazánkban a reformáció korának egyik legimpulzívabb alakjaként ismernek. – Mely igen jó az Úr Isten dicsérni című énekét ma is éneklik a protestáns felekezetek.

Gyakorlatilag anyanyelvű irodalomról nem beszélhetünk a reformáció előtt – mondta a művészettörténész, majd hozzátette, hogy a Bibliának az anyanyelvre való fordítása nagyon fontos mérföldkő volt a reformáció történetében. A múzeumigazgató Sylvester János első teljes magyar nyelvű Újszövetség-fordítását, valamint Károli Gáspár első teljes magyar bibliafordítását, az úgynevezett Vizsolyi Bibliát hozta fel példaként, de beszélt a Váradi Bibliáról is.

De nem csak a zenei élet fejlődéséről és az anyanyelvi irodalomról esett szó, hanem a képzőművészetről, és a templomokban megjelenő művészeti vonatkozásokról is: feliratokról, kazettás mennyezetekről.
A művészettörténész vetített képes előadásában megismertette a közönséget a protestáns templomokban használt kelyhekkel, tányérokkal, úrasztali terítőkkel és azoknak történetét is ismertette.

Az előadáson Varga Katica néhány ismert reformáció korabeli zsoltárt és dicséretet is előadott gitárkísérettel.

Az este folyamán megnyílt a „Varázs lakott a kezeiben” című kiállítás is. A Kass János Kossuth-díjas grafikusművész munkáiból készült tárlat a Petőfi Sándor Városi Könyvtár előtt tekinthető meg.

 

Kövessen minket a Facebookon is!