Motoros zarándoklat Pálosszenkúton
Képgaléria
A pénteki programokban szerepel a zenés szentségimádás, valamint Juhász Károly atya előadása "A test teológiája" címmel. Az est folyamán 20 órától Gergely Gyula gitárművész bibliai történeteket ad elő, és látható-hallható lesz Varga Mihály bugaci mesemondó is este fél 9-től.
Szombaton 9 órától az alkoholproblémákról tart tanúságtételt és előadást Gaiger Péter és Gaiger Judit. Délben kezdődik a motoros felvonulás, majd ezt követi az áldás, a félegyházi Újtemplom előtt. 14.30-kor veszi kezdetét a Nagycsaládosok programja, de lesz kaszkadőrshow és vetélkedő is. 20 órától a Pálos atyák koncerteznek, 21 órától pedig táncház veszi kezdetét. Este 10 órától tűzzsonglőrök szórakoztatják a résztvevőket.
Vasárnap fél 11-től nagymise lesz körmenettel, melynek keretében megemlékeznek Vezér Ferenc atyáról is.
A mai Petőfiszállás község Bács-Kiskun megyében és a Kalocsai egyházmegyében fekszik, közel Kiskunfélegyházához. Történelme során a következő neveken ismerték: Ferencszállás, Pálos-szentkút, Petőfiszállás.
Petőfiszállás - Ferencszállás néven - a XIII. században a Magyarországra beköltöző kunok egyik települése volt a Kiskunság területén. A falunak saját temploma volt. A község békés életét a XVI. században a török hódítás törte meg. A portyázó török-tatár csapatok elől a lakók a nagyobb védelmet biztosító városba, Kecskemétre költöztek.
A falu határát - több más kun pusztával együtt - Kecskemét városa legelőnek bérelte. A török kiűzése után (1686) a felszabadult Jászkunságot a bécsi udvar a Német Lovagrendnek adta el. Az egykori kiváltságos terület lakói azonban sorsuk rosszabbodásába, abba hogy jobbágysorba kerültek, nem nyugodtak bele. Elérték, hogy a vételárat saját erőből visszafizetve, a szolgaságból megválthatták magukat. Ennek során - a megváltási összeghez való hozzájárulás arányában - a termőföld saját tulajdonukba került.
Ez az önmegváltás, a redempció a Jászkunságban felszámolta a jobbágyságot, és létrehozta az árutermelő paraszti birtokokat. Ferencszállás-puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta meg, s továbbra is legelőként hasznosította.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék.
Az 1700-as évek végén - mondja egy másik csodás történet - egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták.
Fotók: 2011-es motoros zarándoklat Pálosszenkúton
