Jó világ jön a bankkártyásokra
Fotó: illusztráció
A kártyás vásárlásoknak már a tavalyi harmadik negyedévben mintegy 70 százalékát tették ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az érintéses fizetések. Ez az arány azóta biztosan tovább nőtt, például a CIB csak nyáron kezdte el fokozatosan a kártyacserét, ami az idén nyáron fejeződik be. Több bank már 2016-ban „kikényszerítette” ezt a cserét. Az új plasztikoktól pedig sok ügyfél biztonsági okból még a mai napig is erősen idegenkedik.
Őket határozottan megnyugtathatja, hogy a jövő hét végére életbe lépnek a tavaly ősszel bejelentett új pénzforgalmi szabályok. Január 13-ától a kártya ellopását, eltűnését, bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen lehet bejelenteni. A letiltás feloldására is ugyanezt írja el a jogszabály. Ez azonban csak elsőre tűnhet annyira jónak. Valójában ugyanis a költségmentesség csak magára a bejelentésre vonatkozik, a letiltási díj marad, sőt még nőhet is. Az is roppant kedvező előírás, hogy kártya, illetve például az ahhoz tartozó PIN-kód ügyfél részére megküldésével összefüggő kockázat ezentúl a bankot terheli.
A kártyapótlás díja viszont alacsonyabb lesz. A bankok ugyanis legfeljebb a pótlással összefüggésben ténylegesen és közvetlenül felmerülő költséget számíthatják fel. Például az OTP-nél ez azt jelenti, hogy az igényesebb (Mastercard standard, Visa classic) kártyák pótlásáért a mostani 3629 forint helyett 1,4 ezer forintnál is kevesebbet kell majd fizetni. A letiltási díj viszont ugyanekkor 6,1 ezer forint fölé emelkedik.
Az új szabályokkal bővítik azon esetek körét, amikor az elveszett vagy ellopott kártya miatti károkból egyetlen fillért sem terhelhetnek az ügyfelekre. A jelenlegi előírások szerint a tiltást megelőzően negyvenötezer forintnak megfelelő összeg mértékéig a kártyabirtokosnak kell viselnie a kárt. Ez az összeg a jövő héttől már csak 15 ezer forint lehet.
Két év alatt 200 millió forintot buktak az ügyfelek
Ez alól is mentesülhet a kártyabirtokos, ha a lopást a használat előtt nem észlelhette, a bank hibázott vagy nem biztosította megfelelően a letiltás lehetőségét, laza a hitelesítés (az erős ügyfél-hitelesítés – mint új fogalom – kritériumát külön részletezzük). Ha a kedvezményezett vagy annak pénzforgalmi szolgáltatója nem fogadja el az erős ügyfél-hitelesítést, meg kell térítenie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának okozott kárt. Azt nem tudjuk, hogy a nemzetközi netes kereskedőkön ezt miként tudják majd behajtani (tipikusan ott fordulhat elő az azonosítás „lazasága”), de az ügyfeleknek biztosan jó, hogy ezzel nekik nem kell foglalkozniuk.
Erős ügyfél-hitelesítés
Legalább két olyan azonosító (ez lehet csak az ügyfél által ismert információ, illetve birtokolt dolog vagy biológiai tulajdonság), ahol az egyik elem feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát, és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága.
Az MNB kártyás visszaélésekről közzétett adatai alapján kiszámoltuk, hogy az ügyfelek két év alatt összesen 200 millió forint kárt voltak kénytelenek állni. A bankok közben egymilliárd forint feletti összeg leírására kényszerültek, és az elfogadókra terhelt összeg is meghaladta a 600 millió forintot. A károk teljes összegének majdnem 12 százalékát így is a kártyabirtokosok viselték. Ez az arány azonban most biztosan jelentősen csökkent majd.
Kedvező változás jön a zárolási szabályok terén is (zároláskor a pénz nem tűnik el a számláról, de hozzá sem lehet férni, a legjobb valamiféle zálogként tekinteni rá). A törvény kimondja, hogy amikor a fizetési megbízás pontos összege a fizető fél általi jóváhagyás időpontjában még nem ismert (nem tudni például, hány napig marad a szállodában, és mit fogyaszt), a pénzforgalmi szolgáltató csak abban az esetben foglalhat le pénzt, ha a fizető fél jóváhagyta a zárolás pontos összegét. Előírják továbbá, hogy a zárolást a tényleges fizetést követően haladéktalanul fel kell oldani.
