Bella népzenei munkássága is gazdagítja az értéktárat
Fotó: Vajda Piroska
Ünnepek alkalmával mintegy huszonöten ülik körbe az asztalt a Héjja családnál. Otthonukban, az 1830-as években épült Sárgamajorban van hely bőven. Sajnos csak ritkán, általában karácsonykor sikerül összehozni a népes családot – tudta meg a baon.hu a családfőtől, Héjja Bélától. Mint mondta, büszkeséggel tölti el, hogy értékmentő munkájukat végre a megye és a falu is elismerte. A faluszéli majorról ugyanis sokáig tudomást sem vettek a helyiek.
– Amikor húsz évvel ezelőtt megvettük a Sárgamajort, igen siralmas állapotban volt az épületegyüttes. Egyből megjelent nálunk a megyei műemlék-felügyelő, aki közölte, hogy ez egy műemlék, ezért a felújítás során kötelességeink vannak. Persze ez korábban senkit nem érdekelt, szinte teljesen szétlopták az építészeti ritkaságnak számító épületet – emlékezett vissza a kezdetekre Héjja Béla. Azt is elmondta, ilyen eredeti állapotban megőrzött épületegyüttes – kápolnával, cselédházakkal, gazdasági épületekkel – nincs másik hazánkban.
A Héjja család Szentesről költözött egy pálmonostori tanyára, hogy új életet kezdjen. A Sárgamajort eredetileg egyik külföldön élő diplomatata rokonuk szerette volna megvásárolni, ebben Héjja Béla segített neki. A rokon azonban visszalépett, ám a Héjja család annyira beleszeretett az épületbe, hogy végül maguknak vásárolták meg a termelőszövetkezettől.
– Mára szűk hazánkká vált Pálmonostora, s otthonunkká a Sárgamajor, jó érezni közösségünk megbecsülését és szeretetét – tette hozzá a családfő.
Lányuk, Bella a majorban töltötte gyermekéveit. Személyiségfejlődését nagyban meghatározta az épület. – Mi már nem látjuk olyan különlegesnek, csak akkor tapasztaljuk meg ezt az érzést, amikor valaki először jár nálunk és úgy lép be a majorba, mint egy múzeumba. Pedig ez nem az, ha nincs nálunk vendég, akkor hatalmas csatatérré változtatjuk – vette át szót Bella.
– Az értéktisztelet észrevétlenül öröklődött bennem, olyan motivációt kaptam itt, ami örök életre szó – teszi hozzá a fiatal népzenész, akiről már óvodáskorában kiderült, hogy különleges énekhangja van. Kistelekre járt óvodába, ott javasolták a szülőknek, hogy Bellát mindenképp a zenei pálya felé terelgessék.
Kezdetben Kistelekre, majd Félegyházára, az ének-zenei Batthyány Lajos Általános Iskolába jár. Mindvégig nagyon jó szakemberek tanították, akiknek köszönhetően gyakorlatilag egyenes út vezetett a zenei pályáig. Általános iskola után a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola népi ének és tárogató szakán tanult, majd a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának alkotóművészet és muzikológia-zeneismeret szakán szerzett diplomát. Debreceni tanulmányai mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-népi ének szakán is tanult. Tanári diplomát szerzett zeneismeret és népi ének szakon a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
Jelenleg a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskolájának Nevelés- és Művelődéstudomány programjában is részt vesz. Tanulmányai mellett több helyen – Kecskeméten, Vácon, Székesfehérváron és Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és Táncművészeti Egyetemen – is tanít. Budapesten él, de Pálmonostorán érzi magát igazán otthon.
A tanulás és a tanítás mellett több együttesben – Bella Banda, Hegyalja Folk, Zönge Zenekar és az Emerenciás együttes – énekel és muzsikál. Fellépéseiknek köszönhetően bejárta már a fél világot, munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták.
– Azt tapasztalom, hogy napjainkban újra reneszánszát éli a népzene, én is arra törekszem, hogy minél több fiatallal megkedveltessem. Mert Kodály Zoltánhoz hasonlóan azt vallom: ez a legtökéletesebb zenei kifejezése a nemzeti léleknek. Nemzeti és nemcsak népi, mert valaha az egész nemzeté volt, és ha organikus zenekultúrát akarunk: minél előbb újra azzá kell tenni – hangsúlyozta a fiatal művész.
Megmentették a Sárgamajort
Minden embernek küldetése van a világban – véli Héjja Béla. – Mi a Sárgamajor megmentését tartjuk egyik küldetésünknek. Azért dolgoztunk sok-sok éven keresztül, hogy ezt a majort megmentsük. Bizonyára büszkék lennének rá korábbi tulajdonosai. A majorságot Bánhidy gróf építette, aki a rossz nyelvek szerint elkártyázta, így került az osztrák Orczy család tulajdonába. Ők azonban elkövették azt a hibát, hogy hitelt vettek fel az épületre, amit nem tudtak törleszteni, így került a Pallavichiniek kezébe a birtok, amit a kommunista rendszer idején államosítottak, több termelőszövetkezet is működött benne. A szövetkezetek megszűnésével a majorság is elnéptelenedett.
