A Szentkirályi-alapító szerezte meg a magyar Pepsit, üdítőtől a chipsekig
Első ránézésre is legalább két okból nagyon érdekesnek tűnik a deal: egyrészt, miért van az, hogy a kicsi veszi meg a nagyot, másrészt felmerül, hogy miért száll be az egészséges táplálkozást propagáló ásványvizes cég a cukrosüdítő-piacra?
A történet előzményei dióhéjban. Balogh Levente bő három éve ismerte fel, hogy hiába tette a multik gyűrűjében piacvezetővé a Szentkirályit, ahhoz egyedül kevés lesz, hogy régiós szinten folytassa a terjeszkedést. Azzal az olasz Pasquale családdal találtak egymásra, amely szintén családi vállalkozás és amely tulajdonosa a cseh KMV-nek, a régió legnagyobb ásvány- és forrásvíz termelőjének. A Pasquale család és Balogh Levente közösen hozta létre a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW), amely 2015 márciusában megvette a Kékkúti Ásványvíz Zrt-t a Nestlétől, majd a Szentkirályi tulajdonosa is a CEMW lett. A CEMW-ben a Pasquale családnak van többségi tulajdonrésze, Balogh Leventének pedig a mellett, hogy ő a cég elnöke, meghatározó kisebbségi pakettje van.
A most bejelentett tranzakció révén nem a közös cég, a CEMW, hanem a KMV és Balogh Levente közösen szerzik meg a PepsiCo magyarországi érdekeltségeit, a cseh és szlovák cégeket pedig a KMW egyedül. A felek kérdésünkre elárulták, hogy a tranzakció bonyolultsága (három különböző ország, gyárak, többféle banki hitel) az oka annak, hogy projektcégen keresztül valósul meg az akvizíció. Az amerikai multinak Csehországban két gyára is van, Magyarországon gyártás nincs, de 262 embert foglalkoztatnak. A három országban a Pepsico forgalma tavaly 189 millió dollár volt, a tranzakció árazásáról azonban a felek nem adnak információt, azt üzleti titokként kezelik.
A Pepsico kivonulása mindenesetre nem előzmény nélküli. A Nestlé távozása hasonló történet volt, tavaly pedig a KMV már megszerezte a Pepsico bolgár érdekeltségeit tömörítő Quadrant Bevareges-t. Az amerikai cég tehát már megkezdte a kivonulását a régióból, inkább csak az volt a kérdés, hogy kikkel állapodik meg a többi piacon.
A Forbes kérdésére Balogh Levente annyit elárult, hogy komoly versenyben lettek a befutók, szerinte nem az ár volt az elsődleges kérdés, hanem az, hogy melyik jelentkező lesz a legjobb gazdája a Pepsi-brandeknek, hogy ezek a legmegbízhatóbb kezekbe kerüljenek.
Világtendencia az iparágban, hogy a legnagyobb multicégek fejlesztési kényszerben vannak Dél-Amerikában, illetve a Közel-Keleten, ehhez sok pénz kell, de közben persze nem akarják veszni hagyni az európai brandjeiket se. Erre megoldás nekik, hogy ezeket nagy helyi cégekre bízzák, így gyűjtve pénzt a terjeszkedéshez. Balogh Levente meg van győződve arról, hogy ez a mostani deal nem jöhetett volna létre, ha három éve nem találnak egymásra a Pasquale családdal. Így, közösen, több régiós piacvezető céget összefogva tudtak olyan erős csoportot létrehozni, amely a legjobb partner tudott lenni a Pepsinek.
Az üzlet finanszírozásához az önerő mellett bankhitelre volt szükség, amit két cseh pénzintézet biztosít. Ami pedig a cukros üdítő kérdését illeti, Balogh Levente azt mondja, hogy a felvásárlást a befektetések stratégiai diverzifikációja indokolja. Az, hogy a termékportfóliót kiegészítik üdítőkkel is, nem változtat azon, hogy a fókusz az ásványvízen van. A Kékkúti-Szentkirályinál az eladások több mint 90 százaléka ma is az ásványvízből jön, a többi az ízesített italokból. Az persze érdekes, hogy a Pepsi portfóliójába az üdítők (Pepsi, Mirinda és társaik) és sportitalok (Gatorade) mellett például chipsek is tartoznak (Lays, Cheetos), ezek forgalmazását is átveszi tehát a magyar ásványvízcég.
