„Célunk, hogy Kecskemét mellett a megye legfejlettebb településévé váljunk”
Címlapfotó: Baricza Réka
– 8,6 milliárd forintból gazdálkodik 2018-ban Kiskunfélegyháza városa, és ez nem tartalmazza az uniós projektek költségvetését.
– A száraz tények, számok mögött beruházások, fejlesztések, rendezvények, sorsok, valóra váló tervek vannak. A körülmények – amelyek megvalósulását közvetett módon ezek az adatok teszik lehetővé – mindannyiunk életére hatást gyakorolnak. A 8,6 milliárd forint magában foglalja a saját forrásból finanszírozott beruházásokat, az összes intézmény fenntartását, a gáz-, víz- és villanyszámlákat, a munkabéreket és járulékokat… Ebben az évben 641 ember munkája teszi lehetővé, hogy megfelelően működjenek a dolgok az óvodákban, bölcsődékben, a hivatalban, a szociális ellátó ágazatban, a köztereken, a temetőkben, a művelődési központban, a könyvtárban, a védőnőknél, a múzeumban… Ráadásul idén fordul termőre a 2014 óta végzett munka és képviselt városépítő szemlélet, és több nagyszabású projekt a megvalósulás fázisába lép. Már eddig is rengeteget léptünk előre a hiányosságok felszámolása, a városlakókkal szemben fennálló „adósságok” törlesztése terén, de olyan robbanásszerű változásra, mint ami az idén várható, még nem volt példa a város újkori történetében. Köszönhető ez többek között annak, hogy megszabadultunk a sportcsarnok terhétől, és jelentős az elnyert Európai Uniós forrás is. A következőkben szeretném felvázolni, hogy várhatóan mi minden történik idén a városban. Egyben megértést, türelmet és együttműködést kérek mindenkitől, aki Félegyházán él és dolgozik, mert feltehetően átmeneti nehézségekkel, kellemetlenségekkel is találkozunk majd a rengeteg építkezés miatt.
Megújuló úthálózat
– Örök téma, folyamatos feladatot nyújtó terület az úthálózat javítása, karbantartása. Mire jut forrás az idén?
– Félegyháza belterületén 85 kilométer út van, továbbá 34 kilométer a külterületi burkolt utak hossza. Ez összesen 560 ezer négyzetméter. Sokan úgy gondolják, hogy az útépítés kizárólag az aszfaltozásból áll, és a kivitelezési összegek hallatán nem értik, miért kerül az útépítés annál nagyságrendekkel többe. Valójában egy ilyen fejlesztésbe a csapadékvíz-elvezetéstől a föld alatti vezetékek áthelyezésén át sok minden más is beletartozik, így – műszaki tartalomtól függően – 30-40 ezer forinttal lehet számolni egyetlen négyzetméter út megépítését. Amint felmértük 2014-ben az átvett örökséget, kidolgoztunk egy útépítési programot. Ennek értelmében a város fő bevezető útjaira összpontosítunk első körben, és szisztematikusan haladunk a kevésbé forgalmas utak felé. Évente 200-300 millió forintot fordítunk útépítésre, így ha egyik percről a másikra nem is tudjuk évtizedek hiányosságait felszámolni, – képletesen fogalmazva – látjuk az alagút végét. Két éve készül a Kiskun utca, és ebben az évben a teljes útszakaszon megújul. Ezzel megkapja végre a Bankfalu azt az utat, amit a legdinamikusabban fejlődő városrészként már húsz éve megérdemelt volna.
Hasonló a helyzet a Móraváros főútjával, a Nefelejcs utcával, ami egy városrész mindennapi életét határozza meg. Ez is elejétől végéig, új szegélykövekkel ellátva épül újjá.
Nem feledkezünk el a külterületről sem. A Csólyosi út rendbetétele például városvezetéseken átívelő igénye a lakosoknak. Egy kilométert tudtunk minden évben építeni, és idén eljutunk a TESCO-s felüljáróig. Így a külterületi lakosok, a Selymesből érkezők immár burkolt úton közelíthetik meg a várost.
Előrehaladott előkészítő munka folyik a Molnártelepi út megépítésével és bővítésével kapcsolatban is. Sajnos ez a szokottnál is hosszabb időt vesz igénybe, tekintettel arra, hogy a MÁV-tól kell a bővítéshez szükséges területet igényelni. Ehhez az állami hozzájárulást már megkaptuk, de bármennyire is szeretné a város megkezdeni az érdemi építési munkát, ebben az évben még biztosan nem lesz rá lehetőség.
A nagy projektek mellett néhány kisebb utca aszfaltozása is megtörténik idén, jellemzően ott, ahol az útalapot már befizették a lakók. Idén befejezzük a túlzóan magas fekvőrendőrök átépítését is a város főutcáján, és új elemként a nagyobb forgalmat bonyolító utak technológiai javítására is figyelmet fordítunk. Egyelőre a Kossuth utca és egy sávon a Bercsényi utca repedéseit fogjuk kijavítani.
Parkolók, járdák
– A volt Tőzsér-féle ház megvásárlásával és lebontásával új lehetőségek nyíltak meg a város előtt a parkolási nehézségek megoldására.
– A több mint 90 millió forintból megvalósuló beruházás sokkal több lesz, mint parkoló. Egyrészt valóban 39 jármű kulturált elhelyezését teszi majd lehetővé, ugyanakkor zöldnövényekkel gazdagon beültetett tereivel, a Constantinum intézmény sportcsarnokának fala elé kifeszített, éjszaka is megvilágított régi városképpel igazi látványosság is lesz.
Mindemellett húszéves dédelgetett tervét is meg tudja valósítani az önkormányzat a Bajcsy utca kiszélesítésével, aminek óriási a közlekedésbiztonsági hozadéka. A parkolóépítések a lakótelepen is folytatódnak, ezúttal a Darvas tér 3-4. előtt. Reményeink szerint a járdaépítések lendülete sem lassul. Az Aranyhegyi lakótelepen élők régi igényét sikerül teljesíteni az ötös főút mellett megépülő járdával és kerékpártárolókkal. Ami pedig a lakossági járdaépítést illeti, minden városi ingatlan tulajdonosa jogosult ehhez támogatást igényelni. Az érdeklődők további részleteket az önkormányzati képviselőjüktől tudhatnak meg.
Közvilágítás
– Pozitív volt a lakossági fogadtatása az elmúlt két évben elkezdett közvilágításbővítési programnak. Milyen tervek vannak a folytatással kapcsolatban?
– Több mint tíz év kihagyás után indítottuk el a közvilágítás-fejlesztési programot, aminek keretében az utóbbi két évben 160 újonnan telepített közvilágítási lámpán gyulladt fény városszerte. Minden évben több mint tízmillió forintot fordítunk közvilágítás-fejlesztésre.
A program folytatásaként az elkövetkező két évben újabb, várhatóan 100-200 közvilágítási lámpatestet helyezünk ki, segítve a balesetmentes közlekedést, és növelve a lakosok biztonságérzetét.
Végső búcsú, kegyelettel
– Jelentős változások történtek mindkét temetőben, ami ugyancsak egy több évet átölelő folyamat kezdete. Mi a végső cél?
– Visszaadni a félegyháziaknak a méltóságteljes végső búcsú lehetőségét. Nehéz higgadtan beszélni ebben a kérdésben, hiszen fájdalmasan méltatlan körülményekkel szembesültünk e téren (is) 2014-ben. Véleményem szerint egyszerűen sérült az emberi méltóság azzal, hogy egy istálló színvonalú épületben tudtak elköszönni elhunyt szerettüktől a félegyháziak.
Emberként és polgármesterként is úgy éreztem, hogy minden elvesztegetett perc vétek, amikor nem teszünk ez ellen. A tavalyi év legjelesebb eredményei közé sorolom, hogy sikerült ezen változtatni, és átadhattunk egy kulturált ravatalozót. A beruházás kapcsán 5 ezer négyzetméteres területet építettünk be magas műszaki tartalommal.
Tudom, hogy közelednek a választások, és ezzel együtt a politikai ellenfelek kritikai érzéke is erősödik, mégis úgy érzem, hogy nem illendő ravatalozóval kampányolni. Márpedig rengeteg híresztelés kelt szárnyra az új épület műszaki színvonalát megkérdőjelezve, teljesen megalapozatlanul. Szeretném e helyütt is elmondani, hogy a zsaluzott betonfelületek építéséhez – a technológiából adódóan – nagyon sok vizet használtak fel, és a falak az őszi befejezést követően már nem tudtak kiszáradni. Ez az oka annak, hogy több helyen lepergett a festék. Ezt a problémát már az építés közben előre jelezte a műszaki ellenőr és a kivitelező is. Természetes dologról van szó, nem kivitelezési hibáról, aminek rendkívül egyszerű a kezelése: leállítottuk a festést, és várunk a befejezéssel nyárig, miután kiszáradtak a falak. Mindemellett fontosnak tartottam, és ragaszkodtam hozzá, hogy az esztétikai hiba ellenére is váltsa fel az új épület a régit, és ne kelljen még fél évig a régi csendőristállót használni ravatalozóként. A fejlesztés egyébként is folytatódik, hiszen csupán az első ütemen vagyunk túl. Idén további környezetrendezés történik, kerítés épül az egész temető körül, a régi ravatalozót elbontjuk, és a helyén gyönyörű kapu, portaszolgálat és virágbolt épül. A parkolókat hátul alakítjuk ki. Közben már folyik a Felsőtemető ravatalozójának a tervezése, és akár még az idén megkezdődhet az építés.
Uniós projektek
– Több nagyszabású projekt valósul meg Európai Uniós forrásból a következő időszakban. Ráadásul szinte egy időben zajlanak majd a tényleges kivitelezési munkálatok szerte a városban. Ezek mindegyikéről hallhattak már a félegyháziak, mégis hasznos lehet összefoglalni a részleteket.
– Megújul a Vasas pálya, a környék rehabilitációja keretében. A mintegy 400 millió forint vissza nem térítendő uniós forrásból az itt élő emberek javát szolgáló közösségépítési, egészségügyi, képzési, szociális és foglalkoztatási programok, másrészt infrastrukturális fejlesztések válnak valóra.
A volt Vasas pálya területén az életveszélyes épületek elbontása után egy sport- és szabadidőközpont valósulhat meg játszóterekkel, fitnesz-, kosárlabda- és futópályával.
400 millió forintos uniós forrásból 4 csoportos, 105 férőhelyes óvodával gazdagodik Félegyháza. A teljesen új épület a Móra Ferenc utca 2. szám alatt épül fel, és a tervek szerint idén szeptemberben már birtokba is vehetik a gyerekek.
Kiemelten fontos városképi jelentőségű a Zöldváros projekt, amely talán generációkra határozza meg Félegyháza arculatát. Kivételes lehetőség került ezzel a beruházással a jelen városvezetés kezébe, aminek átérezzük a felelősségét is. A tervezést egy fiatalosan gondolkodó, ugyanakkor a hagyományok iránt is elkötelezett csapatra, a Balatonfüreden, Tihanyban már bizonyított Pagony Táj- és Kertépítész Irodára bíztuk, amely Az Év Tájépítésze szavazáson közönségdíjas lett.
A beruházás részleteiről már többször hallhattak, olvashattak a félegyháziak, de azt hiszem, egyelőre sokan még fel sem tudják mérni, hogy milyen nagyságrendű változásról van szó. A munkálatok ebben az évben indulnak, és másfél-két éven át tartanak. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez rengeteg türelmet és áldozatot kíván a lakosságtól, hiszen érinti többek között a piacot, továbbá az évek óta közkedvelt és színvonalas városi rendezvények megszokott helyszínét is, amelyeket átmenetileg új helyen kell megrendezni. A projekt kapcsán újjászületik a teljes belváros, beleértve a Kossuth utcát is, és egyedi kezelést kapnak például a platánsor beteg fái, amitől élettartamuk megnövelését reméljük. Tudom, idegenül cseng az úgynevezett CLLD projekt neve, de ennek köszönhetjük, hogy a városközpont mellett a település külsőbb részei – például Kossuthváros és Petőfi-lakótelep közösségi terei – is megújulhatnak. Elindul a tervezési munka a Horváth Zoltán és az Attila utcák által szegélyezett belső terület is pihenőparkká alakítása érdekében.
Megbecsülni, amink van
– A fejlesztések mellett mennyi figyelem, forrás jut a meglévő értékek karbantartására?
– 60 millió forintot költünk idén például a bérlakásállomány felújítására. Az önkormányzat 2015-ben indította el az új lakáspolitikai programját a több mint 300 önkormányzati bérlakásra, amit a baleset- és életveszély elhárításával kellett kezdeni. A feladattal ma már külön ügyintézők foglalkoznak, hiszen az igény jogos és égető. El szeretnénk érni néhány év alatt, hogy Félegyházán senkinek se kelljen komfort nélküli, vagy félkomfortos bérlakásban élnie. Bár a jogszabályok módosulása miatt már nem önkormányzati feladat az iskolák működtetése és fenntartása, mégis úgy gondoljuk, hogy nem engedjük el a kezét az intézményeknek, amelyekben a gyermekeink a hétköznapjaikat töltik. Idén a József Attila Általános Iskola valamennyi vizesblokkját felújítjuk önkormányzati forrásból.
Emellett a Göllesz Viktor Általános Iskola tornatermének és a Platán Utcai Általános Iskola udvari pályájának felújításához több mint 13 millió forint önrészt biztosítunk. Még az idén szeretnénk a Holló ház művészeti, kulturális és kiállítócentrummá alakításáról tanulmánytervet készíttetni, és keressük a volt SZTK épület újrahasznosításának lehetőségeit is.
Üdvözöljük a városi kórház aktív betegellátó tevékenységének folyamatos bővülését, és magunk is sokat teszünk azért, hogy ez a folyamat további ellátási formák – legközelebb talán a sürgősségi betegellátás – visszakerülésével folytatódjon. A komplexebb vizsgálatokhoz való hozzájutást szeretnénk könnyebbé tenni a félegyháziaknak ingyenes buszjárat indításával, amit önkormányzati forrásból valósítunk meg kísérleti jelleggel előreláthatóan májustól, heti három nap.
2018-ban is támogatjuk 12 millió forinttal azoknak az ellátási formáknak a működtetését, ahol a leghosszabb a várólista. A szociális ellátások terén is sikerült előrelépni, többek között duplájára emeljük a születési támogatást, segítjük a felsőoktatásban tanulókat, és soha nem látott mennyiségű tűzifát osztottunk ki a rászorulók között. Nagyjából 400 millió forint értékben hozunk létre, összesen 626 kilowatt teljesítményű napelemrendszert a város 26 helyszínén. Ezzel évente 10 millió forintot meghaladó nagyságrendű megtakarítást érhetünk el.
Fegyelmezett gazdálkodás
– Honnan van ennyi mindenre fedezet?
– A sportcsarnok megváltása kapcsán megtakarított összegből – miután elkülönítettük az intézmény működtetésére és egy felújítási alapra a szükséges forrásokat – 260 millió forint marad, ezt beruházásokra fordítjuk. Emellett nagyon jól fejlődnek a félegyházi vállalkozások is, ami az új munkahelyek számán és az iparűzési adóbevételek alakulásában is megmutatkozik: Annak ellenére, hogy nem emeltünk adókat, 2014 óta 50 százalékkal nőttek az adóbevételek. Ezeket a bevételeket kizárólag a városra költjük.
A befektetési kedv növekedését mutatja az is, hogy az ipari parkunk gyakorlatilag betelt, ahol ma már nem csak meglévő vállalkozások fejlesztenek, hanem új betelepülő cégek is megtalálhatóak. Ezért is vásároltunk meg egy 30 hektáros területet a jövőbeli igények kielégítésére. Szerencsére sok kormányzati támogatás is jutott a helyi vállalkozásoknak, és mi is mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük a munkájukat. Ha csak lehetséges, félegyháziak kiviteleznek a városban. Emellett kimondhatom, hogy elsősorban magunkon húztuk meg a nadrágszíjat: racionalizáltunk, nagyon komoly egyeztetéseket folytattunk az intézményekkel, és rendkívül fegyelmezett gazdálkodást kértünk. Egy 300 millió forintos tartalékot is beépítettünk a költségvetésbe, ami komoly biztonságot ad bármilyen váratlan helyzet kezeléséhez. Óriási előrelépés ez, különösképpen annak figyelembevételével, hogy 2014-et megelőzően volt esztendő, amikor 8 milliárd forint adóssága volt a városnak.
– Véleménye szerint milyen jövő áll Félegyháza előtt?
– Ki merem jelenteni, hogy annyi fejlesztés és forrás, mint 2014 óta, még soha nem érkezett a városba. Azt szeretnénk elérni, hogy mind a 30 ezer ember, aki itt él, közösen részesüljön a javakból, a fejlesztésekből. Persze sok mindenre lehetne még pénzt költeni, és ezek közül sok indokolt is volna. De hiszem, hogy az általunk felvázolt, fegyelmezetten tervezett és mértéktartó gazdálkodás visz a remélt jövő felé, mert célunk, hogy Kecskemét mellett a megye legfejlettebb településévé váljunk.
Fotók: Ujvári Sándor, Hájas Sándor, Fantoly Márton
