Titkok a levéltárból - A Szent Család-szoborról

Félegyháza Újtemplomát 1880-ban szentelték fel Szent István király tiszteletére, ezt követően a hívők nem csekély buzgóságról és anyagi áldozatvállalásról tettek tanúbizonyságot, mikor a templom belső felszerelésének beszerzéséről, vagy a templomot, illetve annak környezetét díszítő kegytárgyak adományozásáról volt szó. Egyesek ezüst kelyhet, prédikáló inget, mások ostyasütő vasat, vagy díszes lobogót adományoztak a templomnak.

Mallár Pál csizmadia iparos és neje, Vidéki Borbála különösen is tanújelét adták áldozatkészségüknek: 1886-ban állíttatták fel ugyanis a templom keleti oldalán a mintegy 6 méter magas Szentháromság-szobrot. Ennek párja, a templom nyugati oldalán lévő, hasonló magasságú, minőségű és kivitelű Szent Család-szobor, amely K. Szabó Imréné Kiss Márta asszonynak köszönheti létét. A hölgy még 1896-ban végrendeletileg kötelezte örökösét, Kiss Lajost, hogy az általa hagyományozott összegből a Szent István Templom mellett, a nyugati oldalon egy Szent Család-szobrot készíttessen. A szobor terve fennmaradt a levéltárban, ezen szépen kivehető a magasban Szűz Mária, Szent József és a gyermek Jézus alakja, lentebb pedig egy angyal figurája.

Az örökhagyó hölgy 1897-ben elhunyt, végrendeletének végrehajtója pedig híven teljesítette a kegyes szándékot, el is készíttette a 4000 forint értékű Szent Család-szobrot, amelynek felszentelésére 1899. május 22-én, Pünkösd másnapján került sor.

K. Szabó Imréné Kiss Márta emlékét nem csupán ez az egy szobor őrzi, 1896-ban végrendeletileg a templom toronyórájára is hagyott pénzt, illetve 1897-ben a ferencszállási Szentkúton emeltetett egy díszes Mária-kápolnát.
Az Újtemplom melletti Szent Család-szobrot és az azt körülvevő vaskerítést 2007-ben újították fel.

Ónodi Márta

Kövessen minket a Facebookon is!