Helyi hírek 2018. február 27. 18:30

Terítéken a vadászat – videóval

Képgaléria
Február végével véget ér a vadászati idény, a vadásztársaságok ezekben a hetekben fejezik be a társas vadászatokat. Az apróvadak – mint a nyúl és a fácán – vadászati idényéhez alkalmazkodva a kiskunfélegyházi Róna Vadásztársaság is nemrégiben tartotta a szezon utolsó társas vadászatát, melyre lapunk is elkísérte őket. S bár a vadászati szezon elején jóval több vad került a terítékre, de a szűkösebben mért sikerek nem tartották vissza a vadászatot kedvelőket.

 

A kissé párás, de esőmentes reggelen nyolc puskás és egy drótszőrű vizsla szállt autóba a haleszi régi iskola épületénél, s vágott neki a területnek. A társaság a Petőfiszállás, Bugac és Kunszállás határvonala által bezárt 4000 hektáros területen tevékenykedik, ahol ezen a napon a vadászok erdei ráhajtásokat terveztek. Itt az alföldi, főként apróvaddal ellátott régióban az apróvad és a dúvad a társas vadászatok elsődleges célpontja – tudtuk meg Magyar Ferenctől, a Róna Vadásztársaság elnökétől.

– Sajnos a délszláv háború óta megjelent a sakál, mely az apróvad- és az őzállományt képes akár le is nullázni – folytatta. A lehetséges eszközökkel, csapdázással, vadászattal tizenhárom sakált fogtunk az elmúlt szezonban. Mivel rejtőzködő életmódot folytat, nehéz az elejtése, viszont falkában támadva jelentős károkat okoz az állományokban – tette hozzá.

 

 

A ritkásan lakott tanyavilágban földes utakon jutottunk el a beütemezett részekre. Az erdei ráhajtások tervezett útvonala egyrészt a régebben átnézett területek, másrészt pedig azok, ahol korábban kártékony dúvadakat láttak. Megérkezve a csapat kettévált, négy vadász egymástól ötven – száz méterre láncban szelte át a területet, míg a többiek a túloldalon elállósort képezve állták útját a felugró vadaknak. A hajtók, miközben áthaladtak egy-egy erdősávon, bozótosban, vagy éppen a mocsaras nádasban, kurjongatva csaptak zajt, hogy felverjék az elbújt állatokat. A hajtások nem mindig hoztak sikert. Egy-egy fácán, szajkó került puskavégre, s a hajtásban néhány nyúl is előkerült, mintha csak megérezték volna, hogy a vadászidény már lejárt róluk. Ugyan kilómétereket tettünk meg elhagyott tanyák között, vizenyős kaszálókon, lábon hagyott kukoricatáblákon, de a csend, a természet közelsége kárpótolt minket a szűkös eredményekért.

 

 

– A társaság vadászterülete közepes képességű, szerényebb mennyiségű apróvaddal. Ennek egyik oka az enyhébb tél, mert ilyenkor a vadak széjjel húzódnak, és nehezebb őket megtalálni – mondta el Tóth Balázs, a kiskunfélegyházi Róna Vadásztársaság vadászmestere. Az ő feladata a vadgazdálkodási munkák koordinálása, az éves vadgazdálkodási terv elkészítése és betartatása, a vadásztársaság bérvadászatainak és saját társas vadászatainak a lebonyolítása.

A bérvadászat kiemelten fontos, mivel a társaság bevétele részben ebből, részben pedig az éves tagdíjakból tevődik össze. A vadgazdálkodási alapból tudják fedezni a területen lévő vadállomány kiszolgálását, a vadgazdálkodási berendezések, takarmány finanszírozását.

 

 

– Idén közepes szezont zártunk – számolt be Magyar Ferenc elnök. A kilencven körüli fácán, és 60-80 nyúl elejtésével az ütemtervet sikerült teljesíteni, de az utóbbi évek csökkenő apróvad állománya országos probléma. A vadászati szezonban eltűnik a nyúl, viszont széttépett, elhullott állatot sem találunk. A kérdés tisztázatlan, de többen okolják a mezőgazdaságban használt kemikáliákat. Az utóbbi időben a mi területünkön megjelent a vaddisznó, a dám és a gímszarvas is. A vaddisznó jelentős kárt tud tenni túrásával, rágásával a mezőgazdasági területeken, s a fácánfészkeket is széttapossa.

A jövőre vonatkozó tervekről elmondta, hogy kotlóstyúkos fácán neveléssel szeretnék a populációt növelni, s ehhez a tanyákon élő gazdák segítségére is számítanak. Az így kikeltetett, majd visszavadított fácánok jelentenék az utánpótlást, s az eredményesebb vadászatok lehetőségét.

Az elnök arról is beszámolt, hogy az őzkilövésekből tervezett bevétel fedezte a téli etetőanyag beszerzését. Az elmúlt idényben 150-200 mázsa kukoricát, 200 mázsa lédús takarmányt, almát, törkölyt és cukorrépát helyeztek ki az állatoknak. A vadászok az állatok etetésével, a dúvadak kilövésével igyekeznek megteremteni a természetes egyensúlyt, ők gondoskodnak arról, hogy legyen vad a területen.

A november közepétől február végéig tartó társas vadászati szezon végeztével pedig, amikor a földeken megkezdődnek a mezőgazdasági munkálatok, vadkárelhárító vadászatokkal védik a kultúrákat. A holtszezonban a vadászok lesre járnak, s az egész évben lőhető vaddisznót próbálják terítékre hozni.

 

Kiss Gabriella

Fotó: Kiss Gabriella

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!