Volt…! Van… Milyen lesz? - Ligetes főutcánk, a Kossuth utca
Ebben a Szegeden, a nagy tiszai árvíz utáni városi fásítás szolgálhatott példaként. Ezzel Félegyháza több mint egy évtizeddel megelőzte a kecskeméti egységes utcafásításokat. Mindenképpen elmondható, hogy körültekintően, jó példát keresve és példát mutatva jártak el az erre elhívottak.
Az 1900-as évek második felében aztán a városbelső felé eső útszakaszon lévő zöldjuharokat is platánnal cserélték le, ebből adódóan az 1 km hosszú főutca fasorai nem egyöntetű állományúak, sem korban, sem megjelenésben, sem egészségi állapotban. Tulajdonképpen ez jelenti a kezelés nehézségét, hiszen a vasútállomás és a Fadrusz János utca között mára több, mint 100 éves, egységes, de romló egészségi állapotú, ugyanakkor egyedi megjelenésével Félegyháza „arcát” jelentő platánfa sorok találhatóak, ugyanakkor a Fadrusz János utca és a városháza között fiatal, illetve középkorú, nagyon vegyes megjelenésű, sokkal kevésbé karakteres és értékes platánok alkotnak utcafásítást.
A fiatal platánsor
A folyamatos pótlással később betelepített platánok koronája a gyakran nem elégséges fény miatt, bizony alaktalanná deformálódott, a törzsük a fény felé törekedve elhajlott, vékony kis görbe fákká váltak. Együtt még látványos tömeget adnak, de egyes fákon bizony már alig található korona. Mégis: a zöld lombok között alagútként húzódó ligetes főutca megkapó látványt nyújt. A sűrű faállomány jelentős lombtömegével ma is elragadó, bár az egyes faegyedek bizony helyenként nagyon leromlott egészségi állapotúak és megjelenésűek, mind az idős, mind a fiatalabb korú állományban.
A platán hosszú életű, hatalmas, 30-40 m-es koronát nevelő, a vízben gazdag talajokat kedvelő fényigényes fafaj. Ez utóbbi volt az oka annak, hogy a 20. század első felében elkezdték metszeni a sűrűn telepített fákat, amikor is végigfertőzték azokat. Ennek a gnomóniás fertőzésnek a következménye az idős fák törzsén kialakult - hatalmas daganatok formájában jelentkező - elváltozások. Ez sajnos nem szép látvány, bár a fák együtt élnek vele és tulajdonképpen egészségi állapotukat sem befolyásolják. A korosodó fák a környezeti adottságok hatására kerültek fokozatosan romló állapotba. Ezt nemcsak a számos helyen kialakult kisebb-nagyobb odúk, hanem a száradó, ritkuló lombkorona is mutatja.
El kell gondolkoznunk rajta, hogy a platánfák milyen jövőjével számolhatunk, tovább tudjuk-e adni őket a következő generációknak. Mint tudjuk, a természeti értékeinket nem egyszerűen csak örököljük az ősöktől, hanem egyben kölcsön kapjuk az utódoktól.
Frissen metszett félegyházi platán
Őszintén el kell mondani, hogy próbálkozunk, keressük a jó megoldást. A platán jól bírja a drasztikus, egyedenként más és más eredményt adó ún. „kopasz fejre történő metszést”, amivel új, életerős korona képzésére késztetjük a fát.
Metszés után, friss hajtásokkal
Korábban, 17-18 éve az idős állományon már történt egy egységes, vázágakig történő csonkolás, amelynek eredményeként új erős hajtásrendszer képződött, amiből mára már megint ritkulásnak induló korona képződött.
Ezzel a módszerrel a fiatalabb, de egészséges koronával nem rendelkező fák is megújíthatók. Sajnos az így megmetszett fák látványa néhány évig nem mondható szépnek – és ez bizony hátrány. Hátrány az is, hogy ez a beavatkozás hosszú távon, rendszeresen végezve, mégiscsak gyengíti a fát. Párizs híres kockára metszett platánjai azért azt bizonyítják, hogy a fafaj nagy „túlélő”. A drasztikus metszésnek azonban van egy nagy előnye is: vele egy időben kiszedhetők a fasor nagyon rossz állapotú egyedei és pótolhatók fiatal fával, mivel a metszés nyomán elegendő fényhez jutnak a facsemeték. A betelepített kis fák koronája természetesen sokkal alacsonyabban lesz, mint az idősebb, csonkolt társaiké, azonban ez idővel, az évek során rendszeresen végzett alakító metszéssel finoman összeigazítható. A rossz állapotú fák cseréjére, új fák pótlására más módszert – a teljes szakaszú fakivágás kivételével - nem találtunk. A Zöld város felújítás keretében tervezzük elvégezni a Kossuth utca tarthatatlanul károsodott, pusztuló, alaktalanná vált faegyedeinek eltávolítását, a megmaradó többi fa metszését, odúkezelését, tápanyag utánpótlását és ahol lehetséges fiatal csemeték telepítését.
Reményeink szerint így, bár a fák folyamatos odafigyelést, metszést, rendszeres koronaigazítást fognak igényelni, de még egy időre megtarthatók maradnak. A hosszú távú cél, hogy kisebb szakaszonkénti cserével az idős állományból leszaporított egyedekkel pótolva a Kossuth utca egységes fehértörzsű faállománnyal újuljon meg.
Nagy Ágnes
városi főkertész
