Egy polihisztor hadvezér

Egy igazán érdekes előadáson ismerkedhettek meg az érdeklődők Görgei Artúr szerepével az 1848-49-es szabadságharcban. Az előadás apropója – amelyet dr. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár tartott két nappal az ünnep előtt a félegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban – történelmünk kiemelkedő eseményének közelgő évfordulója volt. Az eseményen sok más érdekesség mellett megtudtuk azt is, hogy Görgei nem csak a szabadságharc oszlopos tagja volt, hanem külföldön is jegyzett kémikus. A ma is széles körben alkalmazott kókuszdió olajának zsírsavairól végzett kutatásokat.

Görgei személye kiemelkedő, hiszen történelmünk fontos mozzanatában volt meghatározó szerepe. A szabadságharc, a magyarság számára a nemzettudatot, az összefogást, a hazafiasságot és a szabadságvágyat jelképezi ma is. Ennek apropóján a közelgő ünnep jelentőségét is átéreztük az előadás perceiben.

A szabadságharc hősei korunk embere számára is a bátorságot és a függetlenséget szimbolizálják. Közöttük Görgei és kortársai, mint például Kossuth Lajos, Damjanich János és a félegyháziak szívéhez talán a mai napig legközelebb álló Petőfi Sándor.

A 19. század kiemelkedő magyar hadvezére élete során hat önálló hadjáratot vezetett, de kudarcot csak 1849. júniusban vallott. Hét csatából ötben volt fővezér, a csapatai eltökélt vezetőjeként ismerték.

Nevének helyesírása megosztja a késői utódokat, pedig valójában mindkét írásmód helyes. 1848-ban döntött ugyanis a nemesi származására utaló y elhagyásáról, és i-re magyarosításáról.

Görgei Artúr kalandos életútja 1818. január 30-án indult a felvidéki Toporcon, ahol elszegényedett nemesi családba született. Három testvére volt: Guidó, Ármin és István. Nagyanyjuk megszakított minden kapcsolatot a családdal, mert édesapjuk, Görgei György rangon alul nősült. Perczián Erzsébetet vette el, aki lőcsei származású polgári családból származott. Fia tanár szeretett volna lenni, de apja tanácsára a katonai pályára lépett.

Tanulmányait Késmárkon és Eperjesen végezte. Miután javaslatot tett Batthyány Lajos miniszterelnöknek egy lőkupak (gyutacs) gyár felállítására, hogy a magyar haderő tragikus lőszerhiányán enyhítsen, őt lett volna a gyár igazgatója. Végül katonai tapasztalatai miatt mégis inkább a harcoló alakulatokhoz osztották be. A szabadságharc alatt végig helyt állt a csapatai élén, még a koponyáját ért súlyos sérülés után is kitartott.

Halála előtt 24 évvel írta meg végrendeletét, amiben – bár gyermekei még éltek – sógornőjét tette meg kizárólagos örökösévé. 1916. május 21-én, 98 évesen, Budapesten halt meg.

V. B.

Kövessen minket a Facebookon is!