Hogy ne hamis sonka kerüljön az asztalra
Fotó: illusztráció - blog.hu
A Hússzövetség sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az idén is mindent megtesznek az élelmiszer-biztonság védelme érdekében. Ezért a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal a húsvéti időszakban (március utolsó hétvégéjén) is fokozottan ellenőrzi a húsokat és húskészítményeket. Kifejtette, hogy a szakemberek leginkább a nyomon követésre, a jelölési szabályok betartására és az általános higiéniai feltételekre figyelnek majd oda. Idén is elsősorban a hagyományos termékeket – például a sonkákat és a tojást – ellenőrzik, valamint megvizsgálják az állatszállítások körülményeit is. A hírről a Magyar Távirati Iroda számolt be.
Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense elmondta, hogy mintegy 6-6,3 ezer tonnányi füstölt áru fogy a húsvéti időszakban. Ennek értéke pedig meghaladja a 7 milliárd forintot. A magyarok évi sonkafogyasztásának 25-30 százaléka ehhez az ünnephez kötődik; szalámiból és sonkaféléből fejenként körülbelül 0,7 kilogrammot fogyaszt a magyar lakosság. A szakértő felhívta a vásárlók figyelmét arra, hogy a különféle húsokat és hústermékeket az emberek általában bizalmi alapon veszik meg, ezért főként azoktól az eladóktól vásároljanak, akiket már korábbról ismernek és árujuk minőségével elégedettek.
Korábban a magro.hu írt arról, hogy a húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a baromfiinfluenza gazdasági hatásainak. Kisebb lett a sertésállomány nagysága és csökkent a kocalétszám is.
Így nőttek az árak a húságazatban
Éves átlagban a legjobban a sertéscomb (9 százalék), a készítmények közül pedig az olasz felvágott (8 százalék) fogyasztói ára emelkedett. A rövidkaraj fogyasztói ára 5,7 százalékkal, a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalék körüli mértékben nőtt. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke megjegyezte, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia, a húságazat pedig képtelen az alapanyag és a munkabérek növekedéséből fakadó önköltség-növekedés teljes mértékű beépítésére a fogyasztói árakba.
